Báró Wardener Mihály

A „koldus báró” Wardener család borsodi ága

2024. január
Az 1912-es stockholmi olimpia egyik nagy magyar reménysége, majd csalódása, báró Wardener Iván története a mai napig foglalkoztatja a sporttörténet kedvelőit. A „részeges báró” italozó életmódja okán nemzetközi sportsikereket nem arathatott ugyan, de kiemelkedő tehetsége és szerethető egyénisége miatt azonban sokakban maradandó emlékeket hagyott. Rokonszenves, az öngúnyt sem nélkülöző, felvágástól mentes személyiségéhez az is hozzájárult, hogy bár igen előkelő családból származott, ő maga pályatársai legszegényebbje volt, akinek ruházata mindössze két öltönyből állt. De mi vezetett egy bárói család elszegényedéséhez, s hogyan alakult a família további sorsa a 20. században?
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

George Washington magyar huszárezredesének elfeledett származásáról

George Washington magyar huszárezredesének elfeledett származásáról

A karcagi születésű Fabriczy Kováts Mihály, az amerikai könnyűlovasság társalapítója és első kiképző mestere születésének 300. évfordulóját ünnepeltük 2024-ben, ebben az évben pedig az Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulójára emlékezünk. A brit fennhatóság ellen küzdő füg getlenségi erőknek, George Washington Kontinentális Hadseregének első alkalommal lett 1777- tavaszán integráns része lovas csapattest, amelyet pár hónapra rá az európai háborúkban jártasságot szerzett katonaemberek, a magyar református gyökerekkel rendelkező Kováts Mihály és a fiatal lengyel nemes, Kazimierz Pułaski szervezett meg. Az alapító atyák a később Pułaski-légióként nevezett egység vezetőiként az amerikai függetlenségért áldozták életüket: Kováts ezredes-parancsnok 1779. május 11-én a dél-karolinai Charlestonban, míg a dandártábornoki rangban vitézkedő Pułaski pontosan öt hónappal később, a georgiai Savannahban esett el a britek elleni harcokban

bővebben
Zöld Marci, a ponyvák hős betyárvezére

Zöld Marci, a ponyvák hős betyárvezére

A betyár életutakat tárgyaló sorozatunkba jól illeszkedő tanulmány példa arra is, hogy a forrás- hiány, a kevés adat ellenére milyen információk segítségével tárható fel mégis egy-egy életút. A bírósági tárgyalások jegyzőkönyvei a vizsgált személy életének egy kis szeletére viszonylag részletes adatokat szolgáltatnak, és némiképp megismerhető belőle a vallomást tevő személy mentalitása is. A kutatás folytatásához jó támpont az ügyiratokban szereplő, akár tanúként megidézett személyek sora, hiszen a velük kapcsolatos információk részben vonatkozhatnak az általunk vizsgált személyre is. Módszertanilag is érdekes ez a kutatás, mert sok esetben egy átlagos állampolgárra vonatkozóan sincs sok adatunk, egy-egy anyakönyvi bejegyzés, hivatalos ügy iratai és a kapcsolati háló segít az életút feltárásában. A következő történet a családon belüli példák követésére, a minták átvételére vonatkozóan is tanulságos.

bővebben
A Perényi család története Mohács előtt

A Perényi család története Mohács előtt

Vannak olyan középkori arisztokrata családok, akikről sokan hallottak. Ilyenek például a Hunyadiak, Újlakiak, Garaiak, Szapolyaiak, Bátoriak. Valóban, a 14–15. században ezek a családok töl tötték be a legfontosabb tisztségeket a Magyar Királyságban, politikai és társadalmi jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Arra már az 1970-es években rámutatott elsősorban Engel Pál, Fügedi Erik és Mályusz Elemér, hogy a középkori magyar történelem legjobban az uralkodó és az arisztokrata családok viszonyával írható le, ám sok egyébre derülhet fény, ha a nagybirtokos családok egymáshoz fűződő kapcsolatait is megvizsgáljuk.

bővebben