Nyomtatásban is megjelent a Családfa Magazin 2023. évi 3. száma

„A 22 éves Zita, 1940 nyarán, 7 hónapos terhesen egy zsidó menekültekkel teli hajóval érkezett Lisszabonból New Yorkba. A bevándorlási tisztviselők gondosan átvizsgálták az Európából érkező utasokat és Perczel adatlapjára először azt írták, hogy ’Hebrew’, vagyis zsidó. Később áthúzták és odaírták, ’Magyar’.” – írta Lázár György két évvel ezelőtt megjelent Perczel Zita és a „rózsaszínű oroszok” című írásában. Az említett tisztviselői tévedés azonban – bizonyos értelemben – talán nem is volt tévedés.

„A zsidó hagyomány úgy tartja, hogy minden ember kétszer hal meg. Először akkor, amikor a szíve megáll, és elhallgatnak agyában a szinapszisok, mint amikor egy városban kialszik a villany. Másodszor akkor, amikor a halott nevét utoljára mondja ki, olvassa el vagy gondolja magában valaki ötven, száz, vagy akár négyszáz évvel később. Az illető csak akkor tűnik el végérvényesen, akkor törlődik a földi élet jegyzékéből.” (Simon Stranger: Fény és sötétség lexikona)