A császári koronázás kellékei. Illusztráció a császári dísztárgyakról és ékszerekről (Forrás: Fürstlich Waldecksche Hofbibliothek, Bad Arolsen, Németország

Zsigmond császár koronázása Rómában

2023. július
A Családfa folyóirat szerkesztőinek célja, hogy Szemle rovatában minden számban olyan könyveket ismertessen, amelyekben a genealógiai kutatáshoz hasznos információk találhatók, és módszertanilag segíthetik a kutatókat. A magyarországi forrásanyag pusztulása következtében elsősorban a 17–18. századtól maradtak ránk a családtörténet művelőinek fontos adatok, hiszen a mohácsi csatát (1526) követő évszázadok, a 150 éves török uralom, a sorozatos háborúk nemcsak a lakosságot tizedelték meg, hanem a központi kormányszervek, a levéltárak, a káptalanok és a magánemberek iratait is. Minél későbbi korba szeretnénk visszatekinteni, annál nehezebb a feladat, hiszen az olyan okmányok, amelyek a segítségünkre lennének egy-egy família felderítésében, mint az oklevelek, a számadáskönyvek, a leltárak, a végrendeletek, csekély számuk okán nem mindig alkalmasak őseink családi kapcsolatainak a felderítésére.
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Az örökség terhe. Arany László élete és munkássága

Az örökség terhe. Arany László élete és munkássága

Szerk. Szilágyi Márton. Ráció Kiadó – Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp., 2022, 259 oldal
Jóllehet úgy hisszük, hogy híres ember gyermekének lenni kellemes lehet, és sok előnnyel járhat, a valóság gyakran ezzel ellentétes helyzetekről tanúskodik. A nagyközönség kíváncsisága, elvárásai, illetve a szülők hírnevének és teljesítményének az árnyéka sokszor károsan hatnak az utódok életére. Bizonyos értelemben hasonlóan nehéz sors jutott Arany Lászlónak is, ahogy azt az alább bemutatandó kötet főcíme is jelzi.

bővebben
Jókai Mór családtörténetei – Sorsok, hagyatékok, válások, regények

Jókai Mór családtörténetei – Sorsok, hagyatékok, válások, regények

Szépirodalmi műveket olvasva rácsodálkozhatunk arra, hogy milyen erőteljesen jelen van egyes alkotásokban a családtörténet számos szempontja, olyan jellemzők, amelyekkel a kutatók is találkozhatnak, csak jóval prózaibb formában, levéltári anyagokat tanulmányozva. A ma már sokak által nehezen olvashatónak tartott Jókai Mór szinte minden regényével egy külön világot teremtett, ám ezeknek a fiktív történeteknek a hátterében sok esetben – modellként, mintaként – a hétköznapok valós eseményei húzódtak. Jókai szinte mindenről írt, hatalmas mennyiségű művet alkotott, amelyek alapján tanulmányozható az élet csaknem minden szegmense, a művelődéstörténet gazdag forrásanyagát adva ezzel közvetetten az utókornak. Ha valaki a korabeli szalonélet, a divat, a vendéglátás vagy éppen az utazás, esetleg a gyógyítás tárgykörében akarna kutatni a 19. századra vonatkozóan, Jókai arra is forrásul szolgálna. A regények hátterében álló, nyersanyagul használt valóság, az ábrázolt családi kapcsolatok, történések, sőt még a művek cselekményében szerepet játszó dokumentumok is mind olyan jellemzők, amelyek arra utalnak, hogy e kor köztudatában erősen benne volt a rokoni kapcsolatok fontossága, a leszármazás követhetősége, de akár a családi legendák ismerete is.

bővebben