Jókai arcképe

Jókai Mór családtörténetei – Sorsok, hagyatékok, válások, regények

2023. július
Szépirodalmi műveket olvasva rácsodálkozhatunk arra, hogy milyen erőteljesen jelen van egyes alkotásokban a családtörténet számos szempontja, olyan jellemzők, amelyekkel a kutatók is találkozhatnak, csak jóval prózaibb formában, levéltári anyagokat tanulmányozva. A ma már sokak által nehezen olvashatónak tartott Jókai Mór szinte minden regényével egy külön világot teremtett, ám ezeknek a fiktív történeteknek a hátterében sok esetben – modellként, mintaként – a hétköznapok valós eseményei húzódtak. Jókai szinte mindenről írt, hatalmas mennyiségű művet alkotott, amelyek alapján tanulmányozható az élet csaknem minden szegmense, a művelődéstörténet gazdag forrásanyagát adva ezzel közvetetten az utókornak. Ha valaki a korabeli szalonélet, a divat, a vendéglátás vagy éppen az utazás, esetleg a gyógyítás tárgykörében akarna kutatni a 19. századra vonatkozóan, Jókai arra is forrásul szolgálna. A regények hátterében álló, nyersanyagul használt valóság, az ábrázolt családi kapcsolatok, történések, sőt még a művek cselekményében szerepet játszó dokumentumok is mind olyan jellemzők, amelyek arra utalnak, hogy e kor köztudatában erősen benne volt a rokoni kapcsolatok fontossága, a leszármazás követhetősége, de akár a családi legendák ismerete is.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Patkó-rejtély I. – Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és halála

Patkó-rejtély I. – Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és halála

A dunántúli rablóvilág utolsó nagy virágkora a szabadságharc bukása és a kiegyezés közötti „zsandáros időkre” esett. Nehéz, sötét felhők jártak azokban az esztendőkben az ország felett. A zömében szökött katonákból és duhaj pásztorokból verbuvált csavargó bandák dicstelen működése nemcsak a közbátorságot, de az osztrák mintára kiépült csendőrség tekintélyét is alaposan megtépázta. 1862-re már ismét olyan gyakorivá váltak a fegyveres rablások és kegyetlenkedések országszerte, hogy a budai Helytartótanács több vármegyében is kénytelen volt a statáriális bíróság felállításáról rendelkezni, és egyúttal elhatározta: végleg felszámolja a törvényen kívüliek társadalmát.

bővebben
Egy tábornok élete – Vitéz Somkuthy József, a Magyar Királyság honvédelmi minisztere

Egy tábornok élete – Vitéz Somkuthy József, a Magyar Királyság honvédelmi minisztere

A honvédelmi miniszterek sorában a kevésbé ismertek közé tartozik vitéz Somkuthy József (1883–1961) neve, annak ellenére, hogy hosszú katonai pályafutása végén érte a kinevezés. A pályáját az Osztrák–Magyar Monarchiában kezdő katonatiszt karrierje az első világháború után, a Horthy-korszakban teljesedett ki. Alig másfél hónapig töltötte be miniszteri tisztségét, melynek lezárása is érdekes történet. Ebben nem kis szerepe volt Hermann Göringnek, a Harmadik Birodalom második emberének.

bővebben
Hogyan került Kossuth Lajos szőlője Nyíregyházára?

Hogyan került Kossuth Lajos szőlője Nyíregyházára?

TÖRTÉNETEK A KÁLLAY CSALÁDRÓL Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legnagyobb politikusa, a reformkori liberális ellenzék és az 1848–49-es szabadságharc vezéralakja. Azonban bizonyára kevesen tudják róla, hogy egy általa adományozott szőlőtő még majd száz évvel a halála után is termett Nyíregyházán. A Kossuth által Kállay Ákos részére adományozott szőlőtőke Olaszországból került Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyére, azonban a nem mindennapi növény története hosszú évtizedekre a feledés homályába merült, míg az 1970-es években újra az érdeklődés középpontjába került. De ki volt Kállay Ákos? És hogyan került hozzá Kossuth szőlője?

bővebben