A 21. század embere, beleértve magamat is, kedves nosztalgiával gondol sikeres uralkodóink életére. Az ország sorsát meghatározó lépéseken túl érthető módon az utókor embere a legjobban a magánéletükről szóló történeteket szereti. Mit ettek? Hogyan öltöztek? Mivel utaztak? Sokáig lehetne még sorolni, de nem teszem, mert egyben biztos vagyok: a szerelem és szex témaköre döntő részben az első öt topik között fog szerepelni. Megjegyzem, az a kérdés, miszerint milyenek lehettek koronás főink vágyai, nálam a dobogó legfelső fokán áll. Kutatásaim eredményét örömmel osztom meg egy olyan kiemelkedő képességű fejedelem esetében, amilyen Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) volt, akit I. Mátyás király (1458–1490) egész életében példaképének tekintett.