Eperjes város országos összeírásának címlapja (MNL OL N 26)

Az 1828. évi országos összeírás

2023. március
Az anyakönyvekhez hasonlóan általános források, tehát a lakosság egészére, legalábbis jelentős részére vonatkozóan rögzítenek adatokat a különböző összeírások, népszámlálási iratok, vagyis a népesség nyilvántartásának különböző szempontú dokumentumai. A kutatás szempontjából előnyös, hogy egy helyen, rendszerezetten tartalmaznak adatokat családokra, személyekre vonatkozóan egy-egy korszakról. A Magyar Királyság lakosságának jelentős részéről, a 18–19. században is még jobbágysorban élő, nem nemesi állapotú, adót fizető személyekről viszonylag kevés adat áll az utókor rendelkezésére. Forrásként az anyakönyvek mellett elsősorban az ország lakosságáról készült összeírásokat (conscriptio) használhatjuk kutatásaink során.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Felső-sziléziai felmenőim: a Ruszke család

Felső-sziléziai felmenőim: a Ruszke család

Személyes hangvételű kutatási beszámoló következik egy különlegesen szerencsés családkutatásról. A módszertani tanulságok és a kutatás csalódásai, kihívásai mellett megtudhatjuk, hogyan „szippantja be” a családkutatót őseinek múltja. Érdekes és tanulságos abból a szempontból is, hogy mind a képi források hasznosságáról, mind arról szemléletes képet nyújt, hogy az otthon fellelhető, családi levéltár hogyan lehet kiindulópontja a kutatásnak. Szó esik családi legendákról is, amelyek majd minden család történetében felbukkannak. Érdemes utánajárni ezeknek is, mert valóságalapjuk egyes esetekben igazolható. A szerző arra is rávilágít, hogy egy-egy család történetében miként jelennek meg a történelem olyan súlyos fordulatai is, mint a kitelepítés.

bővebben
Kőbe vésett életrajzok – Győri kötődésű példák síremlékek családtörténeti forrásként való használatára

Kőbe vésett életrajzok – Győri kötődésű példák síremlékek családtörténeti forrásként való használatára

Több közleményünkben foglalkoztunk a temetők, síremlékek forrásértékével, hiszen a sírkövek is történeti források, akárcsak az iratok vagy a képi ábrázolások. Az itt olvasható írás számos példát felvonultatva a gyakorlatban egy-egy kutatási példán mutatja be, hogy mi módon segíthetik a sírfeliratok adatelemei a családtörténeti kutatást, akár más források adatainak megerősítésével, de kiegészítő adatokra, vagy éppen a helytelen információk megcáfolására is olvashatunk szemléletes példákat, amelyeket látva rá is csodálkozhatunk, hogy milyen sok következtetés levonható egy sírfeliratból. Mindezek mellett a temetőkkel, temetkezéssel kapcsolatos egyéb forrásokra is kitér a szerző.

bővebben
E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban régóta hangsúlyosak az anyakönyvi kutatások, ennek egyik oka a Kalocsa-Bácsi, illetve a jogutód Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területi joghatósága, amely összességében a Duna–Tisza köze meghatározó részének katolikus népességét érinti. Délen egykor része volt Bács-Bodrog vármegye, a történelmi „Bácska” vidéke, északon pedig 1993-tól Bács-Kiskun megye területével azonos. A másik okot az átlagosnál jobb forrásadottságok jelentették, Kalocsán ugyanis 1826-tól kezdődően gyűjtötték a főegyházmegye területéről az anyakönyvi másodpéldányokat, míg más egyházmegyei központokban általában csak 1895-től. Az anyakönyvi információk tetemes része így egy helyen volt kutatható, ráadásul a nagyobb részt határon túlra került települések esetében, ahol a viharos 20. században lakosságcserék, kitelepítések is történtek.

bővebben