A Haus-, Hof- und Staatsarchiv raktára, III. szint

A Haus-, Hof und Staatsarchiv családtörténeti vonatkozású iratai I.

2023. március
KÜLÜGYI ÉS UDVARTARTÁSI IRATOK A magyar nemeslevelek tekintélyes részén keltezési helyként Bécs szerepel. Ez a hivataltörténet rejtelmeiben kevésbé jártas kutatóban azt a képzetet kelti, hogy érdemes családja nemesítésére vonatkozólag a bécsi központi levéltárakban további kutatásokat végezni. Sajnos ez az esetek többségében nem jár eredménnyel, a rangemelés ugyanis a Habsburg Monarchiában mindig is magyar belügy maradt, a nemesleveleket, bárói vagy grófi rangra emelő okleveleket mindig a Magyar Udvari Kancellária állította ki, amelynek levéltára Budapesten a Magyar Nemzeti Levéltárban található. Magyar nemesítési ügyben tehát nem érdemes Bécsbe utazni, a bécsi központi levéltárak (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Kriegsarchiv, ma mindannyian az Österreichisches Staatsarchiv, azaz az Osztrák Állami Levéltár taglevéltárai) azonban mégis számos esetben hasznos segítséget tudnak nyújtani a családi múlt iránt érdeklődőknek. A Habsburg Monarchia központi igazgatását őrző levéltárak közül ezúttal a Haus-, Hof- und Staatsarchiv külügyi és udvartartási iratait, míg a következő számunkban a levéltár kamarási kinevezésekre vonatkozó iratokat, továbbá a rendi és a családi levéltárakat mutatjuk be.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.

„adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek” – A genealógiai kutatások során a kutatók gyakran felteszik maguknak a kérdést, hogy merre haladjanak tovább, ha a leginkább használt források, az anyakönyvek feltárását befejezték, vagy azok nem nyújthatnak segítséget. Többféle forrástípus is segítségünkre lehet ilyenkor (pl. a különböző tárgyú és szintű összeírások, oklevelek, iskolai iratok), közéjük tartozik azoknak az értesítőleveleknek a csoportja, amelyek az emberi életút legfontosabb három eseményéről – születés, házasság, halál – tudósították egy-egy család szűkebb és tágabb környezetét. E genealógiai forrásként is igen értékes dokumentum a 15–19. században volt elterjedt a történelmi Magyarországon.

bővebben
Vadidegenek családtörténeteiből élő közösségi emlékezet – Hogyan lett egy Facebook-csoportból könyvsorozat és közösségi örökségprojekt?

Vadidegenek családtörténeteiből élő közösségi emlékezet – Hogyan lett egy Facebook-csoportból könyvsorozat és közösségi örökségprojekt?

Egy zárt Facebook-csoport indult útjára 2024 februárjában, amelynek tagjai egyvalamiben biztosan osztoztak: mindannyian az Amerikába kivándorolt felmenőik vagy más családtagjaik történetét kutatták. Ki a dédnagyapa fotóját, ki egy elfeledett levelet, ki egy különös családi történetet hozott magával és osztotta meg, miután belépett. Ami kezdetben csak egy online találkozási pont volt, néhány nap alatt élő közösséggé alakult – majd megszületett belőle az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat is.

bővebben
Mesterségem címere – Foglalkozásnévi eredetű családnevek

Mesterségem címere – Foglalkozásnévi eredetű családnevek

A családtörténet-kutatást sok más tudomány segíti, így például a nyelvészet, azon belül is a névtan. A családok által viselt családnevek és az egyének keresztnevei sem puszta véletlenek folytán születnek, sok esetben magukban hordozzák a család múltját és hagyományát, legyen az akár vallási eredetű, akár a foglalkozással összefüggő. Ízelítőül a mesterségeknek a családnevekben való tükröződésével
foglalkozunk.

bővebben