Török Róbert

Gróf karancsberényi Berényi György elhunyta alkalmából készült szomorúlevél. Bodok, 1733

A gyászjelentések szerepe a családkutatásban

2023. március
A gyászjelentések a halálesetet dokumentáló források közül talán a leginformatívabbak, bár forráskritikát igényelnek. Az elhunyt adatain és a temetés helyén és időpontján túl nagyon sok információt közölnek a közvetlen családtagokról is. Anyakönyvi kutatásaink helyességének visszaigazolói lehetnek, vagy éppen megkímélnek minket a hosszan tartó kutatómunkától azzal, hogy felvázolják a közvetlen családi-rokoni viszonyokat. A forrástípus létrejötte, funkciója, fejlődéstörténete is sok művelődéstörténeti adalékkal szolgál, hiszen nem csupán a család, de a munkahely, sőt valamely egyesület is közzétette halotti értesítőit az elhunyt munkatársról, egyleti tagról, tisztségviselőről.
2023/1 | Szakmai műhely
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

Szerző: | 2026. január | ,

A számos genealógiai adatot tartalmazó, ugyanakkor művelődéstörténeti szempontból is érdekes források – a keresztelői, házassági és temetési meghívó- és értesítőlevelek – általános jellemzőivel a tanulmány előző lapszámban megjelent I. része foglalkozott. E közlemény a forrástípusból nyerhető genealógiai adatok – számos példával szemléltetett – részletesebb bemutatására vállalkozik, hiszen leginkább ez kelti fel a családtörténettel foglalkozó kutatók érdeklődését.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

Szerző: | 2026. január | ,

Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adat tartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szem pontjából hasznos lehet. A családtörténet-kutatás sajátos „alapanyagai” a személyes emlékezet forrásai, a naplók, a memoárok (emlékiratok), a különböző célból készült önéletrajzok, de a magán- levelek is. Az említett írott források mellett ide tartozik az oral history, az elbeszélt történelem, a személyes szóbeli emlékezés is. Az egyén emlékei egy sajátos szemszögből, a család közvetlen közeléből mutatják meg a múlt eseményeit a kutató számára. Családtörténeti adatain túl egy ilyen emlékezésből megismerhető, hogy a történelem makroszinten bekövetkezett eseményei miként hatottak a kutatott családra.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai I.

A családtörténet-kutatás forrásai I.

Szerző: | 2025. október | ,

Családtörténet-kutatás forrásai címmel sorozatot indítunk, amely kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adattartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörté net-kutatás szempontjából hasznos lehet. A kiindulópont a keresett adat és a fellelhetőség. Olyan útmutató-sorozatot adunk közre, amely a családtörténet-kutatás módszertanát, a különböző típusú- (és fenntartású) gyűjtemények (levéltár, könyvtár, múzeum) őrizetében lévő és a kutatáshoz felhasználható források legfőbb jellemzőit, valamint az interneten elérhető adatbázisok sorát és használatát is ismerteti tekintet nélkül azok létrehozóira, vagy az őrző intézményekre. E tanulmányok nemcsak haladó kutatókhoz szólnak, de az ajánlott kiadványok és adatbázisok tájékoztatóinak elolvasása, illetve a kutatói rutin megszerzése a kezdő kutatók számára nélkülözhetetlen az eredményes munkához.

bővebben