Rosenberg Jenő

Egy veszprémi ház és lakói

2023. március
A családok és az épületek története összekapcsolódik, hiszen egy-egy famíliát térben és időben pró bálunk megismerni, amikor történetüket kutatjuk. Nemcsak a nemzedékek egymásra következé sét figyeljük, de azt is, hol éltek, s hogy éltek. Ehhez hozzátartozik ingatlanjaik (házuk, lakásuk, telkük, földjük, birtokuk, nyaralójuk) és az életútjukon fontos szerepet játszó épületek története, -- adatai, elhelyezkedésük. Szerencsés esetben még ezek szerkezetét is ismerjük, vagy akár még ma is áll a szóban forgó épület. Nem öncélú ez a kíváncsiság, hiszen a család társadalmi, anyagi helyzetét is tükrözi a hely, ahol éltek. Levéltári kutatásaink során a település mindenkori vezetőtestületének, tanácsának iratai mellett a mérnöki hivatal iratai, különösen az építési tervek nyújtanak sok információt, de az említetteken túl értékesek az ingatlan- és lakcím-nyilvántartások. A képi források szintén kiegészítői lehetnek kutatásunknak. A különböző épületeket ábrázoló képek, akár eseményfotók, vagy az idegenforgalom számára készült képeslapok mutathatják az emberi életút egyes állomásainak helyszíneit (lakóhely, iskola, egyesületi helyiség, templom, kaszárnya). A digitalizálás előrehaladásával ezek közül számos kép a világhálón is hozzáférhető. Mit mesél ez a szép, Kós Károly stílusában épült szecessziós ház Veszprémben az Óváros tér 1. szám alatt, amely száz éve fogadja a térre érkezőket? Építése összefügg azzal a nagy térrendezéssel, amikor majdnem két és félszeresére nőtt ennek az egykori piactérnek a területe. Az építtető tulajdonos és a benne lakó család története is ismert.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A Koestler-saga

A Koestler-saga

ARTHUR KOESTLER CSALÁDJA ÉS ROKONSÁGA – A Koestlerek családfája Leopold nagyapámmal kezdődik, és velem ér véget.” – írta Arthur Koestler. Nyílvessző a végtelenbe című önéletrajzi írásának „Koestler-saga” című családtörténeti fejezetében. A 20. század egyik legnagyobb hatású magyar–brit írójának e közlése csak részben fedi a valóságot, családjának története azonban nem tanulság nélküli, rávilágít a 19. századi Európa üzletemberek és szélhámosok által alakított társadalmi és gazdasági hatásaira, mint ahogy a mindent elsöprő 20. századi szélsőséges politikai változások következményeire is.

bővebben
Vidróczki Márton, a mátrai betyár

Vidróczki Márton, a mátrai betyár

Vidróczki Márton a magyar betyárvilág egyik legismertebb alakja, életéről mégis kevés konkrét adat maradt ránk. Sok más betyárral ellentétben nem került a rögtönítélő bíróság kezére, így releváns kihallgatási jegyzőkönyvek vagy fogolynyilvántartások nem állnak a rendelkezésünkre. Elsődleges források szűkében főként korabeli újságcikkekre, és a halálát követően terjedő legendákra támaszkodhatunk, amelyek nyomán mozaikosan kirajzolódik előttünk a híres betyár életútja. E közleményünk, folytatva a betyár életutak sorozatot, elénk tárja, hogy egyetlen személyről milyen sokféle „valósnak mondott” történet élhet a köztudatban, ugyanakkor szinte egyetlen biztos fogódzó az anyakönyv. A tanulmányból kiderül az is, hogy a nagy forrásértékű törvényszéki iratok, peranyagok hiánya vagy szűkös volta jócskán megnehezíti a feltárást.

bővebben
A Garai család nádori ága II. rész (1433–1481)

A Garai család nádori ága II. rész (1433–1481)

Előző írásunkban a Garai család történetét ifjabb Miklós nádor 1433-as haláláig tekintettük át. A folytatásban pedig két generáció három képviselőjének, legifjabb Miklósnak, Lászlónak és Jóbnak az életéből emelünk ki epizódokat. Bár Garai László a legközelebbről volt alakítója a politikai eseményeknek, nevesített karaktert sem kapott a közelmúltban vetített Hunyadi filmsorozatban.

bővebben