Rosenberg Jenő

Egy veszprémi ház és lakói

2023. március
A családok és az épületek története összekapcsolódik, hiszen egy-egy famíliát térben és időben pró bálunk megismerni, amikor történetüket kutatjuk. Nemcsak a nemzedékek egymásra következé sét figyeljük, de azt is, hol éltek, s hogy éltek. Ehhez hozzátartozik ingatlanjaik (házuk, lakásuk, telkük, földjük, birtokuk, nyaralójuk) és az életútjukon fontos szerepet játszó épületek története, -- adatai, elhelyezkedésük. Szerencsés esetben még ezek szerkezetét is ismerjük, vagy akár még ma is áll a szóban forgó épület. Nem öncélú ez a kíváncsiság, hiszen a család társadalmi, anyagi helyzetét is tükrözi a hely, ahol éltek. Levéltári kutatásaink során a település mindenkori vezetőtestületének, tanácsának iratai mellett a mérnöki hivatal iratai, különösen az építési tervek nyújtanak sok információt, de az említetteken túl értékesek az ingatlan- és lakcím-nyilvántartások. A képi források szintén kiegészítői lehetnek kutatásunknak. A különböző épületeket ábrázoló képek, akár eseményfotók, vagy az idegenforgalom számára készült képeslapok mutathatják az emberi életút egyes állomásainak helyszíneit (lakóhely, iskola, egyesületi helyiség, templom, kaszárnya). A digitalizálás előrehaladásával ezek közül számos kép a világhálón is hozzáférhető. Mit mesél ez a szép, Kós Károly stílusában épült szecessziós ház Veszprémben az Óváros tér 1. szám alatt, amely száz éve fogadja a térre érkezőket? Építése összefügg azzal a nagy térrendezéssel, amikor majdnem két és félszeresére nőtt ennek az egykori piactérnek a területe. Az építtető tulajdonos és a benne lakó család története is ismert.
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc (1751–1823) a Jászkun kerület első földmérője volt 1779 és 1819 között, sőt a kora újkori magyar földmérés és vízrendezés egyik jelentős személyiségének is tekintehető, aki úttörő munkát végzett a hatalmas kiterjedésű alföldi térségben. Családjának története is fordulatos, sok tanulságot rejt magában. Sorsa és munkássága egyúttal azt is példázza, hogy egy-egy ma már félig-meddig elfeledett létesítmény alkotójáról és családjáról alapos kutatás során számos információ tárható fel.

bővebben
A „koldus báró” Wardener család borsodi ága

A „koldus báró” Wardener család borsodi ága

Az 1912-es stockholmi olimpia egyik nagy magyar reménysége, majd csalódása, báró Wardener
Iván története a mai napig foglalkoztatja a sporttörténet kedvelőit. A „részeges báró” italozó életmódja okán nemzetközi sportsikereket nem arathatott ugyan, de kiemelkedő tehetsége és szerethető egyénisége miatt azonban sokakban maradandó emlékeket hagyott. Rokonszenves, az öngúnyt sem nélkülöző, felvágástól mentes személyiségéhez az is hozzájárult, hogy bár igen előkelő családból származott, ő maga pályatársai legszegényebbje volt, akinek ruházata mindössze két öltönyből állt. De mi vezetett egy bárói család elszegényedéséhez, s hogyan alakult a família további sorsa a 20. században?

bővebben
Családtörténet és nyomdászattörténet találkozása

Családtörténet és nyomdászattörténet találkozása

Minden család és személy történetében lényeges, hogy milyen foglalkozást, hívatást űzött élete során, hiszen az emberi életút jelentős részét kiteszi a munkával töltött időszak, arról nem is beszélve, hogy a család megélhetése szempontjából sem közömbös a gyakorolt szakma. Különösen évszázadokkal ezelőtt nem volt jellemző a szabad pályaválasztás, sok esetben az utód az előző nemzedék üzletét, cégét vitte tovább, így dinasztiák jöttek létre egy-egy foglalkozáson belül. Erre olvashatunk néhány példát e tanulmányban.

bővebben