Családfa

Családfa-genetika

2023. március
A hagyományos, írásos dokumentumokra épülő családfakutatásnak, amely elsősorban az anya könyvekre, és egyéb feljegyzésekre támaszkodik, két nagy hátránya van. Az egyik, hogy csak az utolsó, humángenetikai időszak néhány száz éves szeletét tartalmazza csak, a másik, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy az információk, amelyeket felhasználunk, örökléstanilag helye- - sek-e. Lehetnek hibás bejegyzések, NPE-k (Non-Paternity Event; nem az az apa, aki fel van tűntetve – félrelépés, örökbefogadás stb.), és más okok is, amelyek miatt a kutatás során felhasznált adat voltaképpen téves. Egy anyakönyvi alapú családfa tulajdonképpen csak hipotézisnek, feltételezésnek tekinthető. A valós családfánk (és ez még csak a családtörténet vázlata) kutatásában elengedhetetlen ma a genetikai vizsgálat is. De mi is ez a genetika, hogyan segíthet ebben?
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Az imreházi kastély eltűnt világa

Az imreházi kastély eltűnt világa

Ha valaki a múlt század közepéig a főváros északi szomszédságában fekvő Dunakesziről Fót irányába tartott, a két község határán emelkedő Kő-hegy lankáin biztosan megakadt a szeme egy csinos, tornyos kúrián. Habár az imreházi kastély épülete hosszú évtizedeken keresztül a környék ékszerdobozának számított, a második világháború után néhány esztendő leforgása alatt egy elnéptelenedett szellemlakká vált. Az 1950-es évek közepére már a köveit is széthordták, mindössze a torony, a pince és egy fedett kút maradt épségben. Mára már ezek nyomát is benőtte a növényzet. Pedig közel egy évszázadon át a Dunakeszihez tartozó kastély a környék társasági életének egyik központja volt, híre még az országos sajtóba is gyakran bekerült. Írásunkban levéltári források és régi újságcikkek segítségével idézzük fel az egykori tulajdonosok, lakók történetét: a szerelmekkel, botrányokkal és tragédiákkal is tarkított múltat.

bővebben
A családfakutatástól az élő családi krónikáig

A családfakutatástól az élő családi krónikáig

HOGYAN ÉL TOVÁBB AZ AMERIKÁS KIVÁNDORLÓK ÖRÖKSÉGE? – Az Óhazából az Újvilágba közösségi örökségprogram célja az Amerikába kivándorolt magyarok emlékének megőrzése. Ezek a történetek azonban nem érnek véget a kivándorlással – sőt, sok esetben ott kezdődnek csak igazán. Fontos tehát, hogy ne csupán a kivándorlók életét, hanem az őket követő generációk sorsát is kövessük a „párhuzamos világokban” az óceán két partján. A családfakutatás így formálódik 4–5 generációt átfogó, élő családi krónikává, amely ma is íródik tovább ahogy a leszármazottak új nyomokra bukkannak, elveszettnek hitt rokonokat találnak, és közösen őrzik kivándorló őseik hagyatékát.

bővebben
A Budavári Palota rejtett kincse – A Habsburg nádori kripta

A Budavári Palota rejtett kincse – A Habsburg nádori kripta

A Habsburg nádori kripta a Habsburg–Lotaringiai-család nádori (palatinus) ágának megalapítója, József Antal főherceg, magyar királyi herceg és családja kevesek által ismert temetkezési helye a Budavári Palota épületegyüttesében. A sírbolt a palota egyetlen olyan helyszíne, amely túlélte a II. világháborús ostrom pusztítását, valamint az azt követő bontásokat és csak viszonylag kis átalakítások érték, így „ékszerdobozként” őrzi a 19–20. század fordulóján, Hauszmann Alajos munkássága nyomán újjászületett királyi palota szépségét. Az alábbi tanulmányból nemcsak Budapest egyik építészeti, művelődés- és művészettörténeti értékének históriájába kaphatunk bepillantást, hanem a Habsburg–Lotaringiai- család tagjainak életébe, haláluk körülményeibe és temetésük részleteibe is.

bővebben