László Fülöp főherceg arcát Strobl Alajos mintázta az ifjú halotti maszkja után (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

A Budavári Palota rejtett kincse – A Habsburg nádori kripta

2025. július
A Habsburg nádori kripta a Habsburg–Lotaringiai-család nádori (palatinus) ágának megalapítója, József Antal főherceg, magyar királyi herceg és családja kevesek által ismert temetkezési helye a Budavári Palota épületegyüttesében. A sírbolt a palota egyetlen olyan helyszíne, amely túlélte a II. világháborús ostrom pusztítását, valamint az azt követő bontásokat és csak viszonylag kis átalakítások érték, így „ékszerdobozként” őrzi a 19–20. század fordulóján, Hauszmann Alajos munkássága nyomán újjászületett királyi palota szépségét. Az alábbi tanulmányból nemcsak Budapest egyik építészeti, művelődés- és művészettörténeti értékének históriájába kaphatunk bepillantást, hanem a Habsburg–Lotaringiai- család tagjainak életébe, haláluk körülményeibe és temetésük részleteibe is.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat az Amerikába kivándorolt magyaroknak állít emléket. Egy különleges családtörténeti gyűjtemény, amely a magyar kivándorlók és leszármazottaik sorsán keresztül mutatja be a magyarok amerikai emigrációját és ennek generációkon átívelő hatásait. A sorozat első kötete mutatta be Baróthy László őrnagy és családja rendkívül kalandos történetét, amely a megjelenés óta a leszármazottakhoz is eljutott és számos, korábban ismeretlen részlettel gazdagodott.

bővebben
Spirálfüzetekbe zárt Európa

Spirálfüzetekbe zárt Európa

ÚTINAPLÓK A CSALÁDI ARCHÍVUMBÓL – LEVÉLTÁRI FORRÁSELEMZÉS A SZEMÉLYES HAGYATÉK TÜKRÉBEN A családtörténeti kutatások során a hivatalos források gyakran csak a múlt vázát adják, a valódi tartalmat a személyes hagyatékok, azon belül is az egodokumentumok biztosítják. Jelen írás egy levéltáros szemével mutatja be egy 1962 és 1979 között keletkezett útinapló-sorozat forrásértékét. A primer források elemzésén keresztül feltárul, miként egészítheti ki a szubjektív narratíva az anyakönyvi adatokat, hogyan rekonstruálható egy egyéni kapcsolati háló, és miként válik egy hétköznapi spirálfüzet a mikrotörténeti kutatás és a családi emlékezet értékes dokumentumává.

bővebben