A hortobágyi emlékkereszt

Családok a Hortobágyon

2024. október
A magyarság 20. századi történelmében többször előfordult, hogy egyes embereket vagy embercsoportokat különböző okok miatt – legtöbbször ideológia, vallás, gazdasági helyzet, háború – lakóhelyük elhagyására kényszerítettek. Ilyen volt többek között a magyarországi zsidók deportálása, a magyarországi svábok elhurcolása málenkij robotra a Szovjetunióba, a csehszlovák–magyar lakosságcsere, a magyarországi németek át- és kitelepítése Németországba és a Budapestről való kitiltások. Ezek között különleges helyet foglal el a hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcoltak története 1950–1953 folyamán, mivel békeidőben, ártatlan magyar családokat vittek el magyar emberek, koholt vádak alapján, gyakran személyes bosszú vagy éppen anyagi haszonszerzés reményében.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A családtörténet-kutatás forrásai III.

A családtörténet-kutatás forrásai III.

CSALÁDTÖRTÉNETI ADATOK AZ EGODOKUMENTUMOKBAN – Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adattartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szempontjából hasznos lehet. Ezúttal a magániratok egy sajátos csoportját, az úgynevezett egodokumentumok főbb típusait tekintjük át családtörténeti szempontból.

bővebben
Egészségügyi dokumentáció a családkutatás szolgálatában

Egészségügyi dokumentáció a családkutatás szolgálatában

A családtörténet-kutatásban számos olyan forrástípus van, amely akkor kerül előtérbe, amikor a kutató már túl van az alapvető iratok áttanulmányozásán, pedig közülük több olyat is ismerünk, amelyek esetenként akár a hiányzó anyakönyvi adatok pótlására is alkalmasak. Ilyenek az egészségügyi dokumentumok is, amelyek az említett hasznosságon túl új megvilágításba helyezhetik egy család történetét, lendületet adva ezáltal a kutatásnak. Tanulmányunk ismerteti e forráscsoport jellegzetességeit, típusait, adattartalmait, fennmaradásuk esélyét, valamint a kutatást szabályozó jogszabályokat. Elsősorban Budapest Főváros Levéltára (BFL) gyűjteményére alapozva tekinti át az egészségügyi iratok világát kitekintést adva más intézmények iratanyagára is.

bővebben
Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

A számos genealógiai adatot tartalmazó, ugyanakkor művelődéstörténeti szempontból is érdekes források – a keresztelői, házassági és temetési meghívó- és értesítőlevelek – általános jellemzőivel a tanulmány előző lapszámban megjelent I. része foglalkozott. E közlemény a forrástípusból nyerhető genealógiai adatok – számos példával szemléltetett – részletesebb bemutatására vállalkozik, hiszen leginkább ez kelti fel a családtörténettel foglalkozó kutatók érdeklődését.

bővebben