Dallos Pál végrendeletének első oldala - részlet

Források az egyházi anyakönyvek előtti időkből I. – A kora újkori végrendeletek a családtörténeti kutatások szolgálatában

2024. október
Ha egy kutató őseit számba véve családfát szeretne készíteni, az összegyűjtött információk, dokumentumok tanulmányozása után leginkább az anyakönyveket kezdi „vallatni”, hogy azután további dokumentumtípusok (gyászjelentések, összeírások, temetői nyilvántartások stb.) átnézésével, esetleg tárgyi emlékek felkutatásával folytassa munkáját. E forrástípusoknak a családtörténeti kutatás során történő felhasználhatóságáról több értékes írás olvasható a Családfa Magazin korábbi lapszámaiban. De mit tegyen az a kutató, aki olyan korszakot szeretne kutatni, amelyből nem állnak rendelkezésünkre az említett iratok? Hiszen az egyházi anyakönyvezés – a polgárit néhány évszázaddal megelőzve – a nagyobb településeken is csak a 17. században kezdődött, vagy éppen a 18. század első felében; a gyászjelentések nyomtatása csupán a 19. század második felében terjedt el szélesebb körben; temetőink többsége pedig aligha „öregebb” 150–200 évesnél – nem is beszélve arról, milyen kevés bennük a tartósabb anyagból készült, feliratot is megőrző síremlék…
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A családtörténet-kutatás forrásai IV.

A családtörténet-kutatás forrásai IV.

ÖSSZEÍRÁSOK: ORSZÁGOS ÖSSZEÍRÁSOK – Az anyakönyvekhez hasonlóan nagyon sok embert érintenek a különböző szempontú és célú összeírások, illetve a népszámlálások. E források egyetlen ország adminisztrációjából sem hiányoznak, s meglehetősen régre nyúlik vissza az eredetük. Az összeírások, népszámlálási iratok ismertetése szerteágazó és sokréttű témakör, ezért több részben tesszük közzé a rájuk vonatkozó tudnivalókat. Ezek az iratok a népesség nyilvántartásának különböző szempontú dokumentumai, vannak köztük általános források, amelyek a lakosság valamennyi tagjára vonatkoznak, s olyanok is, amelyek speciális csoportok adatainak rögzítését célozzák. Előnyük, hogy egy helyen, rendszerezetten és koncentráltan tartalmaznak adatokat családokra, személyekre vonatkozóan az adott időszakot illetően.

bővebben
Családi titkaink a pénzintézeti iratokban

Családi titkaink a pénzintézeti iratokban

A levéltárakban őrzött pénzintézeti és biztosítóintézeti iratok értékes kiegészítő forrásai lehetnek a családtörténeti kutatásnak, különösen akkor, ha a kutató az anyakönyvi adatokon túl az ősök vagyoni helyzetére, életmódjára vagy foglalkozására is kíváncsi. Természetesen nem minden család, személy anyaga maradt fenn. Nagyon változó az adatbősége egy-egy, a levéltár őrizetében megmaradt személyi vagy személyzeti anyagnak is.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai III.

A családtörténet-kutatás forrásai III.

CSALÁDTÖRTÉNETI ADATOK AZ EGODOKUMENTUMOKBAN – Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adattartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szempontjából hasznos lehet. Ezúttal a magániratok egy sajátos csoportját, az úgynevezett egodokumentumok főbb típusait tekintjük át családtörténeti szempontból.

bővebben