A leégett batinai kúria megmaradt Kállay-címere

A nagykállói Kállay család horvátországi ága

2024. július
Kállay világtalálkozót” tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nagykállói Kállay család, valamint a világ minden tájáról összesereglett rokonság, mintegy 130 fő részvételével 2000. augusztus 25–27. között. A hagyományos családülés után a nagy múltú família tagjai az egykori birtokaik településeit járták végig. A nem mindennapi eseményen megjelent egy római katolikus Kállay családtag is Zágrábból, dr. Nikola Kállay (1942–2015) vegyészprofesszor, aki azt állította, hogy ő a nagykállói Kállayak – addig Magyarországon nem ismert – horvátországi főágának a leszármazottja. Ez a mozzanat azért is számít érdekesnek a család történetében, mert a magyarországi családfakutatók addig nem foglalkoztak a horvát Kállayak genealógiájával. Tanulmányunk a Családfa Magazin 2023. évi 2. számában megjelent „A nagykállói Kállay család nyíregyházi emlékei” című írásunk folytatásaként is értelmezhető.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat az Amerikába kivándorolt magyaroknak állít emléket. Egy különleges családtörténeti gyűjtemény, amely a magyar kivándorlók és leszármazottaik sorsán keresztül mutatja be a magyarok amerikai emigrációját és ennek generációkon átívelő hatásait. A sorozat első kötete mutatta be Baróthy László őrnagy és családja rendkívül kalandos történetét, amely a megjelenés óta a leszármazottakhoz is eljutott és számos, korábban ismeretlen részlettel gazdagodott.

bővebben
Spirálfüzetekbe zárt Európa

Spirálfüzetekbe zárt Európa

ÚTINAPLÓK A CSALÁDI ARCHÍVUMBÓL – LEVÉLTÁRI FORRÁSELEMZÉS A SZEMÉLYES HAGYATÉK TÜKRÉBEN A családtörténeti kutatások során a hivatalos források gyakran csak a múlt vázát adják, a valódi tartalmat a személyes hagyatékok, azon belül is az egodokumentumok biztosítják. Jelen írás egy levéltáros szemével mutatja be egy 1962 és 1979 között keletkezett útinapló-sorozat forrásértékét. A primer források elemzésén keresztül feltárul, miként egészítheti ki a szubjektív narratíva az anyakönyvi adatokat, hogyan rekonstruálható egy egyéni kapcsolati háló, és miként válik egy hétköznapi spirálfüzet a mikrotörténeti kutatás és a családi emlékezet értékes dokumentumává.

bővebben