Fix Gábor csizmadiamester veszprémi, Kőkép utcai műhelyének dolgozói 1910-es évek Rosos István fényképalbumából

Mesterségem címere – Foglalkozásnévi eredetű családnevek

2025. július
A családtörténet-kutatást sok más tudomány segíti, így például a nyelvészet, azon belül is a névtan. A családok által viselt családnevek és az egyének keresztnevei sem puszta véletlenek folytán születnek, sok esetben magukban hordozzák a család múltját és hagyományát, legyen az akár vallási eredetű, akár a foglalkozással összefüggő. Ízelítőül a mesterségeknek a családnevekben való tükröződésével foglalkozunk.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.

„adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek” – A genealógiai kutatások során a kutatók gyakran felteszik maguknak a kérdést, hogy merre haladjanak tovább, ha a leginkább használt források, az anyakönyvek feltárását befejezték, vagy azok nem nyújthatnak segítséget. Többféle forrástípus is segítségünkre lehet ilyenkor (pl. a különböző tárgyú és szintű összeírások, oklevelek, iskolai iratok), közéjük tartozik azoknak az értesítőleveleknek a csoportja, amelyek az emberi életút legfontosabb három eseményéről – születés, házasság, halál – tudósították egy-egy család szűkebb és tágabb környezetét. E genealógiai forrásként is igen értékes dokumentum a 15–19. században volt elterjedt a történelmi Magyarországon.

bővebben
A Budavári Palota rejtett kincse – A Habsburg nádori kripta

A Budavári Palota rejtett kincse – A Habsburg nádori kripta

A Habsburg nádori kripta a Habsburg–Lotaringiai-család nádori (palatinus) ágának megalapítója, József Antal főherceg, magyar királyi herceg és családja kevesek által ismert temetkezési helye a Budavári Palota épületegyüttesében. A sírbolt a palota egyetlen olyan helyszíne, amely túlélte a II. világháborús ostrom pusztítását, valamint az azt követő bontásokat és csak viszonylag kis átalakítások érték, így „ékszerdobozként” őrzi a 19–20. század fordulóján, Hauszmann Alajos munkássága nyomán újjászületett királyi palota szépségét. Az alábbi tanulmányból nemcsak Budapest egyik építészeti, művelődés- és művészettörténeti értékének históriájába kaphatunk bepillantást, hanem a Habsburg–Lotaringiai- család tagjainak életébe, haláluk körülményeibe és temetésük részleteibe is.

bővebben
Egy család tíz katonafia az első világháborúban

Egy család tíz katonafia az első világháborúban

Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek szeretteitek körében!” – hangzott II. Vilmos német császár híres mondata 1914 nyarán, az első világháború kirobbanásakor. Azt azonban sem ő, sem mások nem sejthették, hogy erre csupán négy évvel később kerülhet sor, amikor 1918. november 11-én Németország már vesztes nagyhatalomként írta alá a tűzszüneti szerződést. A villámháborúként induló konfliktus az évek alatt megannyi szenvedést hozott Európának, s benne az Osztrák– Magyar Monarchia népeinek. A világháború hatalmas, évtizedekig tartó traumát okozott a magyar társadalom egésze számára. Nem volt család Magyarországon, amelyet ne érintett volna valamely formában a nagy háború – így volt ez a dunántúli Holmár család esetében is.

bővebben