Andrea Mantegna: Mátyás király portréja (Szépművészeti Múzeum, Budapest)

Mátyás király és a nők

2024. október
Gazdagnak és befolyásosnak lenni nem lehet rossz, sokan cserélnének azokkal, akiknek ez a történelem során megadatott. Ilyenkor a felületes szemlélő elsősorban az uralkodókra gondol, akik emberi mértékkel mérve szinte bármit megtehettek és megvehettek. Az élet egy nem is annyira jelentéktelen területén azonban nem voltak irigylésre méltóak: a párválasztásban, mert az nem csupán rajtuk múlott, hiába „ólálkodott” Ámor a közelben. Az életkor, a szülők rugalmassága, a hatalmi konstelláció, az esetleges özvegység mind-mind korlátozták döntésüket. Semmi udvarlás és ismerkedés tehát, mindez az esküvő utánra maradt, és mivel válás nem létezett, a házasság nemegyszer súlyos következményeivel kellett élniük tovább. A házasság megszüntetése terén viszont voltak, akik az egyház által egyedül elfogadhatónak tartott körülményt hajlamosak voltak meggyorsítani, elég csak VIII. (Tudor) Henrik (1509–1547) angol uralkodóra gondolnunk.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat az Amerikába kivándorolt magyaroknak állít emléket. Egy különleges családtörténeti gyűjtemény, amely a magyar kivándorlók és leszármazottaik sorsán keresztül mutatja be a magyarok amerikai emigrációját és ennek generációkon átívelő hatásait. A sorozat első kötete mutatta be Baróthy László őrnagy és családja rendkívül kalandos történetét, amely a megjelenés óta a leszármazottakhoz is eljutott és számos, korábban ismeretlen részlettel gazdagodott.

bővebben
Spirálfüzetekbe zárt Európa

Spirálfüzetekbe zárt Európa

ÚTINAPLÓK A CSALÁDI ARCHÍVUMBÓL – LEVÉLTÁRI FORRÁSELEMZÉS A SZEMÉLYES HAGYATÉK TÜKRÉBEN A családtörténeti kutatások során a hivatalos források gyakran csak a múlt vázát adják, a valódi tartalmat a személyes hagyatékok, azon belül is az egodokumentumok biztosítják. Jelen írás egy levéltáros szemével mutatja be egy 1962 és 1979 között keletkezett útinapló-sorozat forrásértékét. A primer források elemzésén keresztül feltárul, miként egészítheti ki a szubjektív narratíva az anyakönyvi adatokat, hogyan rekonstruálható egy egyéni kapcsolati háló, és miként válik egy hétköznapi spirálfüzet a mikrotörténeti kutatás és a családi emlékezet értékes dokumentumává.

bővebben