Gyászjelentések - Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára

B. Nagy Éva: Egy családi legenda nyomában

2024. október
A legtöbb családban léteznek olyan történetek, ha úgy tetszik legendák, amelyek a família származására, vagy egy-egy jeles tagjára vonatkozóan közölnek adatokat. Ezek egy része valós eseményekből táplálkozik, más részük csak érdekes történet. Az ilyen legendák mégis jeleznek valamit a kutató számára. Vagy alátámasztani, vagy megcáfolni kell ahhoz – ha lehetséges –, hogy hiteles képet kapjunk a bemutatandó személyről vagy családról. Az alábbiakban B. Nagy Éva olvasónk osztotta meg velünk tapasztalatait, amely nemcsak a legenda érdekessége okán érdemes olvasásra, de azért is, mert a kutatás iránti lelkesedésről is tanúskodik.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Életmódja: vadászat – Gróf Nádasdy Ferenc (1842–1907) vadászatai

Életmódja: vadászat – Gróf Nádasdy Ferenc (1842–1907) vadászatai

A történelem és művészettörténet iránt érdeklődők elsősorban a nádasdladányi kastély felépítése és az itt egyesített családi gyűjtemények jelentősége miatt tisztelik Nádasdy Ferenc grófot. Ugyanakkor a főúr a dualizmus kori sportélet különböző területein máig ható fontos események résztvevője, rendezője, illetve esetenként napjainkban is működő szervezetek alapítója és megbecsült vezetője volt. A tanulmány azt foglalja össze, hogy a vadásztársadalom múlt iránt érdeklődő tagjai miért tekint(het)ik őt szeretett sportjuk egyik példamutató személyiségének.

bővebben
Lélekidézés és időutazás

Lélekidézés és időutazás

Az alábbiak kissé rendhagyó módon villantják fel előttünk egy családtörténet-kutatás lehetséges eredményeit. A megszerzett, eredményesen felkutatott adatok elbeszélhető eseménysorrá, a kellő
mennyiségű információ birtokában megismert ősök jellemezhető, leírható, ábrázolható személyekké válnak, s történetük is megidézhető, ahogy azt a levéltári forrásokat már csak foglalkozása révén is kiválóan ismerő, néhai Maksay Ferenc, a történelemtudomány doktora, az Országos Levéltár főlevéltárosa tette az 1970-es években. Az ő szépirodalmi igényességgel megírt, családtörténeti adatokra támaszkodó „krónikájának” részletét olvashatják. Erdélyi református lelkész felmenőinek története elevenedik meg e rövid részletből, amelyben Maksai Zsigmond zaláni református lelkész alakján keresztül nemcsak a családdal, de azokkal a körülményekkel is megismerkedhet az olvasó, amelyek az egyes korszakokban meghatározták az akkor élt emberek életét. A makroszinten bekövetkezett események hatása ez a mikrovilágra, amely a szövegben kibontakozik, miközben az adatokkal „felruházott” ős egy történet szereplőjeként jelenik meg előttünk.

bővebben
Források az egyházi anyakönyvek előtti időkből I. – A kora újkori végrendeletek a családtörténeti kutatások szolgálatában

Források az egyházi anyakönyvek előtti időkből I. – A kora újkori végrendeletek a családtörténeti kutatások szolgálatában

Ha egy kutató őseit számba véve családfát szeretne készíteni, az összegyűjtött információk, dokumentumok tanulmányozása után leginkább az anyakönyveket kezdi „vallatni”, hogy azután további dokumentumtípusok (gyászjelentések, összeírások, temetői nyilvántartások stb.) átnézésével, esetleg tárgyi emlékek felkutatásával folytassa munkáját. E forrástípusoknak a családtörténeti kutatás során történő felhasználhatóságáról több értékes írás olvasható a Családfa Magazin korábbi lapszámaiban. De mit tegyen az a kutató, aki olyan korszakot szeretne kutatni, amelyből nem állnak rendelkezésünkre az említett iratok? Hiszen az egyházi anyakönyvezés – a polgárit néhány évszázaddal megelőzve – a nagyobb településeken is csak a 17. században kezdődött, vagy éppen a 18. század első felében; a gyászjelentések nyomtatása csupán a 19. század második felében terjedt el szélesebb körben; temetőink többsége pedig aligha „öregebb” 150–200 évesnél – nem is beszélve arról, milyen kevés bennük a tartósabb anyagból készült, feliratot is megőrző síremlék…

bővebben