Az új E-Kutatás meghirdetése 2011-ben a levéltár honlapján

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

2024. január
A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban régóta hangsúlyosak az anyakönyvi kutatások, ennek egyik oka a Kalocsa-Bácsi, illetve a jogutód Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területi joghatósága, amely összességében a Duna–Tisza köze meghatározó részének katolikus népességét érinti. Délen egykor része volt Bács-Bodrog vármegye, a történelmi „Bácska” vidéke, északon pedig 1993-tól Bács-Kiskun megye területével azonos. A másik okot az átlagosnál jobb forrásadottságok jelentették, Kalocsán ugyanis 1826-tól kezdődően gyűjtötték a főegyházmegye területéről az anyakönyvi másodpéldányokat, míg más egyházmegyei központokban általában csak 1895-től. Az anyakönyvi információk tetemes része így egy helyen volt kutatható, ráadásul a nagyobb részt határon túlra került települések esetében, ahol a viharos 20. században lakosságcserék, kitelepítések is történtek.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Katolikusok a digitális térben – Online kutatási lehetőségek a székesfehérvári püspöki és székeskáptalani levéltárban

Katolikusok a digitális térben – Online kutatási lehetőségek a székesfehérvári püspöki és székeskáptalani levéltárban

A székesfehérvári püspökség a veszprémi egyházmegye területéből kihasítva a Dunántúl északkeleti részén 1777-ben jött létre. A csaknem 250 éves püspökség levéltára azonban korábban keletkezett iratanyagokat is őriz: így az egykori székesfehérvári társaskáptalan 18. századi gazdasági iratait; az első püspök által Veszprémből elhozott, a területre vonatkozó vizitációkat, jövedelem- és lélekösszeírásokat. Újabban a folyamatosan zajló plébániai iratmentések során is kerülnek őrizetükbe barokk kori források, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött az eredeti plébániai anyakönyvek digitalizálása a püspöki hivatal anyagában őrzött anyakönyvi másolatokkal együtt.

bővebben
Nyomozás egy titokzatos Rédey gróf ügyében

Nyomozás egy titokzatos Rédey gróf ügyében

Az alábbi írás egy háborús sérülései miatt lebontott, majd elfeledett velencei épület, a Rédey-kastély történetét járja körül. Az egykori tulajdonos (és talán építtető), Rédey Richárd családi hátterének, életrajzának eredetileg csak kisebb szerepet szántunk, de a kutatás egy idő után valóságos családtörténeti nyomozássá vált, a mozaikkockák helyrerakásához újabb és újabb forrásokat kellett segítségül hívni. Talán nem lesz érdektelen olvasmány azoknak, akik hasonlóan nagy fába vágják a fejszéjüket. Nem mellesleg jól példázza a hely- és a családtörténet mindkét terület számára hasznos összekapcsolódását.

bővebben
Házasságkötéshez szükséges tanúsítványok II.

Házasságkötéshez szükséges tanúsítványok II.

Volt olyan időszak, amikor bizonyos származású, jogállású emberek házasodása hatósági engedélyhez volt kötött. Cigány származású emberek esketéséhez például a mi esetünkben főszolgabírói engedély is szükséges volt. Példánk – sorozatba illően – a nagyszalontai református anyakönyvek átvizsgálásakor került napvilágra.

bővebben