Az új E-Kutatás meghirdetése 2011-ben a levéltár honlapján

E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online

2024. január
A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban régóta hangsúlyosak az anyakönyvi kutatások, ennek egyik oka a Kalocsa-Bácsi, illetve a jogutód Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területi joghatósága, amely összességében a Duna–Tisza köze meghatározó részének katolikus népességét érinti. Délen egykor része volt Bács-Bodrog vármegye, a történelmi „Bácska” vidéke, északon pedig 1993-tól Bács-Kiskun megye területével azonos. A másik okot az átlagosnál jobb forrásadottságok jelentették, Kalocsán ugyanis 1826-tól kezdődően gyűjtötték a főegyházmegye területéről az anyakönyvi másodpéldányokat, míg más egyházmegyei központokban általában csak 1895-től. Az anyakönyvi információk tetemes része így egy helyen volt kutatható, ráadásul a nagyobb részt határon túlra került települések esetében, ahol a viharos 20. században lakosságcserék, kitelepítések is történtek.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból I.

„adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek” – A genealógiai kutatások során a kutatók gyakran felteszik maguknak a kérdést, hogy merre haladjanak tovább, ha a leginkább használt források, az anyakönyvek feltárását befejezték, vagy azok nem nyújthatnak segítséget. Többféle forrástípus is segítségünkre lehet ilyenkor (pl. a különböző tárgyú és szintű összeírások, oklevelek, iskolai iratok), közéjük tartozik azoknak az értesítőleveleknek a csoportja, amelyek az emberi életút legfontosabb három eseményéről – születés, házasság, halál – tudósították egy-egy család szűkebb és tágabb környezetét. E genealógiai forrásként is igen értékes dokumentum a 15–19. században volt elterjedt a történelmi Magyarországon.

bővebben
Vadidegenek családtörténeteiből élő közösségi emlékezet – Hogyan lett egy Facebook-csoportból könyvsorozat és közösségi örökségprojekt?

Vadidegenek családtörténeteiből élő közösségi emlékezet – Hogyan lett egy Facebook-csoportból könyvsorozat és közösségi örökségprojekt?

Egy zárt Facebook-csoport indult útjára 2024 februárjában, amelynek tagjai egyvalamiben biztosan osztoztak: mindannyian az Amerikába kivándorolt felmenőik vagy más családtagjaik történetét kutatták. Ki a dédnagyapa fotóját, ki egy elfeledett levelet, ki egy különös családi történetet hozott magával és osztotta meg, miután belépett. Ami kezdetben csak egy online találkozási pont volt, néhány nap alatt élő közösséggé alakult – majd megszületett belőle az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat is.

bővebben
Mesterségem címere – Foglalkozásnévi eredetű családnevek

Mesterségem címere – Foglalkozásnévi eredetű családnevek

A családtörténet-kutatást sok más tudomány segíti, így például a nyelvészet, azon belül is a névtan. A családok által viselt családnevek és az egyének keresztnevei sem puszta véletlenek folytán születnek, sok esetben magukban hordozzák a család múltját és hagyományát, legyen az akár vallási eredetű, akár a foglalkozással összefüggő. Ízelítőül a mesterségeknek a családnevekben való tükröződésével
foglalkozunk.

bővebben