Családtörténet és nyomdászattörténet találkozása

A történelem és művészettörténet iránt érdeklődők elsősorban a nádasdladányi kastély felépítése és az itt egyesített családi gyűjtemények jelentősége miatt tisztelik Nádasdy Ferenc grófot. Ugyanakkor a főúr a dualizmus kori sportélet különböző területein máig ható fontos események résztvevője, rendezője, illetve esetenként napjainkban is működő szervezetek alapítója és megbecsült vezetője volt. A tanulmány azt foglalja össze, hogy a vadásztársadalom múlt iránt érdeklődő tagjai miért tekint(het)ik őt szeretett sportjuk egyik példamutató személyiségének.

Az alábbiak kissé rendhagyó módon villantják fel előttünk egy családtörténet-kutatás lehetséges eredményeit. A megszerzett, eredményesen felkutatott adatok elbeszélhető eseménysorrá, a kellő
mennyiségű információ birtokában megismert ősök jellemezhető, leírható, ábrázolható személyekké válnak, s történetük is megidézhető, ahogy azt a levéltári forrásokat már csak foglalkozása révén is kiválóan ismerő, néhai Maksay Ferenc, a történelemtudomány doktora, az Országos Levéltár főlevéltárosa tette az 1970-es években. Az ő szépirodalmi igényességgel megírt, családtörténeti adatokra támaszkodó „krónikájának” részletét olvashatják. Erdélyi református lelkész felmenőinek története elevenedik meg e rövid részletből, amelyben Maksai Zsigmond zaláni református lelkész alakján keresztül nemcsak a családdal, de azokkal a körülményekkel is megismerkedhet az olvasó, amelyek az egyes korszakokban meghatározták az akkor élt emberek életét. A makroszinten bekövetkezett események hatása ez a mikrovilágra, amely a szövegben kibontakozik, miközben az adatokkal „felruházott” ős egy történet szereplőjeként jelenik meg előttünk.

Stílusában régi korokat idéz, ám a 19. században épült a nádasdladányi kastély, a Nádasdy család egykori rezidenciája. A különleges épület nemcsak tulajdonosa lakhelye volt, hanem dekorációjával,
berendezésével, arcképgyűjteményével a nemzetség emlékezetét és dicsőségét is szolgálta. A történeti megjelenés mögött ugyanakkor modern épületgépészeti megoldások biztosították a lakók kényelmét. A második világháborúban kirabolt, majd méltatlan állapotban és funkcióban tartott épület a rendszerváltás után új életre kelt.

A mohácsi csatát (1526) követő másfél évszázad történetét fegyveres és vallási összecsapások, diplomáciai tárgyalások, kompromisszumok történeteként ábrázolják a szaktudományi és ismeretterjesztő munkák egyaránt. Természetesen nem is tehetnek másként, hiszen a magyar történelem egyik legküzdelmesebb időszaka a nagy csaták és határmenti csatározások ideje volt, amikor a hétköznapi életet is áthatották a messzi vidéken zajlott ütközetek hírei. A Nádasdy családban a feleségek ilyen körülmények között férjük távollétében, de megözvegyülve is nagy
lelkiismeretességgel és határozottsággal intézték a rájuk bízott vagy rájuk maradt feladatokat, védték családjuk érdekeit és birtokaik épségét. Erős, határozott asszonyok voltak erős és határozott férjek mellett. Semmi okunk nincs arra, hogy feltételezzük, az érzelmek nem játszottak szerepet a Nádasdy család tagjainak életében. Beszélhetünk érdekházasságokról, de szerelemről is. A következőkben részleteket villantunk fel a Nádasdyak családi kapcsolatairól, férjekről, feleségekről és természetesen a gyerekekről. Forrásaink elsősorban levelek, amelyek bőséggel állnak rendelkezésünkre, főleg a 16. század közepéről.

A családok létrejötte, a házasságok megkötése nemcsak az arisztokrácia esetében, de körükben
hangsúlyosan is gyakran meghatározott családi stratégia szerint történt. Ez szerencsés esetben
összhangban, de nemritkán ellentétben állt az egyéni szimpátiákkal, vonzalmakkal, komolyabb
esetben a szerelmi kapcsolatokkal. Szép és tragikus szerelmek a kora újkorhoz hasonlóan
a Nádasdyak 19–20. századi történetét is gazdagították. Bár az időben korunkhoz közeledve, a modern világban valamelyest több esélye volt a vonzalmon (is) alapuló házasságkötéseknek, mégis voltak közöttük olyan esetek, ahol a párválasztás, a szerelmi házasság megkötése a korabeli főúri szokásokkal szemben zajlott, s az egyéni tragédiákat sem kerülhették el az újabb generációk tagjai. Olykor országos, máskor az egész világ sorsát befolyásoló események jelentettek forduló- vagy végpontot egy-egy kapcsolatban.

Kállay világtalálkozót” tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nagykállói Kállay család, valamint a világ minden tájáról összesereglett rokonság, mintegy 130 fő részvételével 2000. augusztus 25–27. között. A hagyományos családülés után a nagy múltú família tagjai az egykori birtokaik településeit járták végig. A nem mindennapi eseményen megjelent egy római katolikus Kállay családtag is Zágrábból, dr. Nikola Kállay (1942–2015) vegyészprofesszor, aki azt állította, hogy ő a nagykállói Kállayak – addig Magyarországon nem ismert – horvátországi főágának a leszármazottja. Ez a mozzanat azért is számít érdekesnek a család történetében, mert a magyarországi családfakutatók addig nem foglalkoztak a horvát Kállayak genealógiájával.
Tanulmányunk a Családfa Magazin 2023. évi 2. számában megjelent „A nagykállói Kállay család nyíregyházi emlékei” című írásunk folytatásaként is értelmezhető.