Kner Izidor: Fél évszázad mezsgyéjén könyv borítója

Családtörténet és nyomdászattörténet találkozása

2024. január
Minden család és személy történetében lényeges, hogy milyen foglalkozást, hívatást űzött élete során, hiszen az emberi életút jelentős részét kiteszi a munkával töltött időszak, arról nem is beszélve, hogy a család megélhetése szempontjából sem közömbös a gyakorolt szakma. Különösen évszázadokkal ezelőtt nem volt jellemző a szabad pályaválasztás, sok esetben az utód az előző nemzedék üzletét, cégét vitte tovább, így dinasztiák jöttek létre egy-egy foglalkozáson belül. Erre olvashatunk néhány példát e tanulmányban.
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A görgői és toporci Görgey család története Arnoldtól Artúrig

A görgői és toporci Görgey család története Arnoldtól Artúrig

A Görgey családnév hallatán a művelt olvasónak három személy juthat eszébe: elsősorban Görgei Artúr (1818–1916), az 1848–49-es szabadságharc tábornoka, egy ideig fővezére; szintén Artúrnak keresztelt Görgey Gábor (akinek a tábornok a dédnagybátyja volt), illetve Mikszáth Kálmán A fekete város című regényének főszereplője, Görgey Pál, Szepes megye alispánja – aki azonban nem a Rákóczi-szabadságharc idején élt, amikorra Mikszáth a regény cselekményét tette, hanem jóval korábban, s nem volt a megye alispánja.

bővebben
Pest város régi temetői

Pest város régi temetői

A főváros pesti oldalán ma alapvetően két nagy temetőt ismerünk, a Fiumei úti sírkertet, vagyis a régi Kerepesi úti temetőt és a Rákoskeresztúri Köztemetőt. Természetesen részben léteznek még az 1950-ben a fővároshoz csatolt környező települések temetői is, de ezeket már vagy bezárták, sok esetben fel is számolták, vagy ha működnek is, csak a helyi lakosság temetkezik oda. Bár a két nagy temető közül a Fiumei úti temető már több mint 170 éves, talán érdekes lehet a családtörténeti kutatás során, ha tudjuk, hogy a megnyitása előtt hová temetkeztek a város lakói.

bővebben
Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc (1751–1823) a Jászkun kerület első földmérője volt 1779 és 1819 között, sőt a kora újkori magyar földmérés és vízrendezés egyik jelentős személyiségének is tekintehető, aki úttörő munkát végzett a hatalmas kiterjedésű alföldi térségben. Családjának története is fordulatos, sok tanulságot rejt magában. Sorsa és munkássága egyúttal azt is példázza, hogy egy-egy ma már félig-meddig elfeledett létesítmény alkotójáról és családjáról alapos kutatás során számos információ tárható fel.

bővebben