Vonuló magyar hadifoglyok, 1945.

Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

2024. január
A levéltárakban található információtömeg minél korszerűbb hasznosítása, az adatok strukturált módon való elérésének, ezáltal a kutatási folyamat magas szintű segítésének alapja az iratok megfelelő szintű feldolgozása. Ehhez a kutatott korszaktól és a forrásoktól függően nyelvi, paleográfiai ismeretek is szükségesek, ami sokszor megnehezíti a kutatást. Komoly feladat a feldolgozás akkor is, ha ugyan azonos szerkezetű, viszonylag jól olvasható, közelmúltbeli, viszont nagy tömegben fennmaradt iratok adatairól van szó. Különösen akkor, ha azok nem magyar nyelvűek, s nem latin betűvel feljegyzettek. Használva a technikai újításokat a mesterséges intelligencia alkalmazásával is közelíthetünk e kérdéshez, ily módon aknázva ki az információtömeget. Az adatok tömege nagy segítséget jelenthet nemcsak a kutatás, hanem a politikai döntések előkészítésében és a közigazgatás egyes területein is. Bár a mesterséges intelligencia egykor a sci-fi irodalom terméke volt, kutatása és alkalmazása jelenleg a számítástechnika egyik jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és gépi adaptációval is foglalkozik. Olyan tudományággá vált, amely a való élet problémáit próbálja megválaszolni. A mesterséges intelligencia által szabályozott rendszereket ma már széles körben használják a közgazdaságtan és az orvostudomány vagy akár a design területén is.
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A görgői és toporci Görgey család története Arnoldtól Artúrig

A görgői és toporci Görgey család története Arnoldtól Artúrig

A Görgey családnév hallatán a művelt olvasónak három személy juthat eszébe: elsősorban Görgei Artúr (1818–1916), az 1848–49-es szabadságharc tábornoka, egy ideig fővezére; szintén Artúrnak keresztelt Görgey Gábor (akinek a tábornok a dédnagybátyja volt), illetve Mikszáth Kálmán A fekete város című regényének főszereplője, Görgey Pál, Szepes megye alispánja – aki azonban nem a Rákóczi-szabadságharc idején élt, amikorra Mikszáth a regény cselekményét tette, hanem jóval korábban, s nem volt a megye alispánja.

bővebben
Pest város régi temetői

Pest város régi temetői

A főváros pesti oldalán ma alapvetően két nagy temetőt ismerünk, a Fiumei úti sírkertet, vagyis a régi Kerepesi úti temetőt és a Rákoskeresztúri Köztemetőt. Természetesen részben léteznek még az 1950-ben a fővároshoz csatolt környező települések temetői is, de ezeket már vagy bezárták, sok esetben fel is számolták, vagy ha működnek is, csak a helyi lakosság temetkezik oda. Bár a két nagy temető közül a Fiumei úti temető már több mint 170 éves, talán érdekes lehet a családtörténeti kutatás során, ha tudjuk, hogy a megnyitása előtt hová temetkeztek a város lakói.

bővebben
Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc (1751–1823) a Jászkun kerület első földmérője volt 1779 és 1819 között, sőt a kora újkori magyar földmérés és vízrendezés egyik jelentős személyiségének is tekintehető, aki úttörő munkát végzett a hatalmas kiterjedésű alföldi térségben. Családjának története is fordulatos, sok tanulságot rejt magában. Sorsa és munkássága egyúttal azt is példázza, hogy egy-egy ma már félig-meddig elfeledett létesítmény alkotójáról és családjáról alapos kutatás során számos információ tárható fel.

bővebben