Vonuló magyar hadifoglyok, 1945.

Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

2024. január
A levéltárakban található információtömeg minél korszerűbb hasznosítása, az adatok strukturált módon való elérésének, ezáltal a kutatási folyamat magas szintű segítésének alapja az iratok megfelelő szintű feldolgozása. Ehhez a kutatott korszaktól és a forrásoktól függően nyelvi, paleográfiai ismeretek is szükségesek, ami sokszor megnehezíti a kutatást. Komoly feladat a feldolgozás akkor is, ha ugyan azonos szerkezetű, viszonylag jól olvasható, közelmúltbeli, viszont nagy tömegben fennmaradt iratok adatairól van szó. Különösen akkor, ha azok nem magyar nyelvűek, s nem latin betűvel feljegyzettek. Használva a technikai újításokat a mesterséges intelligencia alkalmazásával is közelíthetünk e kérdéshez, ily módon aknázva ki az információtömeget. Az adatok tömege nagy segítséget jelenthet nemcsak a kutatás, hanem a politikai döntések előkészítésében és a közigazgatás egyes területein is. Bár a mesterséges intelligencia egykor a sci-fi irodalom terméke volt, kutatása és alkalmazása jelenleg a számítástechnika egyik jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és gépi adaptációval is foglalkozik. Olyan tudományággá vált, amely a való élet problémáit próbálja megválaszolni. A mesterséges intelligencia által szabályozott rendszereket ma már széles körben használják a közgazdaságtan és az orvostudomány vagy akár a design területén is.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A görgői és toporci Görgey család története Arnoldtól Artúrig

A görgői és toporci Görgey család története Arnoldtól Artúrig

A Görgey családnév hallatán a művelt olvasónak három személy juthat eszébe: elsősorban Görgei Artúr (1818–1916), az 1848–49-es szabadságharc tábornoka, egy ideig fővezére; szintén Artúrnak keresztelt Görgey Gábor (akinek a tábornok a dédnagybátyja volt), illetve Mikszáth Kálmán A fekete város című regényének főszereplője, Görgey Pál, Szepes megye alispánja – aki azonban nem a Rákóczi-szabadságharc idején élt, amikorra Mikszáth a regény cselekményét tette, hanem jóval korábban, s nem volt a megye alispánja.

bővebben