Vonuló magyar hadifoglyok, 1945.

Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

2024. január
A levéltárakban található információtömeg minél korszerűbb hasznosítása, az adatok strukturált módon való elérésének, ezáltal a kutatási folyamat magas szintű segítésének alapja az iratok megfelelő szintű feldolgozása. Ehhez a kutatott korszaktól és a forrásoktól függően nyelvi, paleográfiai ismeretek is szükségesek, ami sokszor megnehezíti a kutatást. Komoly feladat a feldolgozás akkor is, ha ugyan azonos szerkezetű, viszonylag jól olvasható, közelmúltbeli, viszont nagy tömegben fennmaradt iratok adatairól van szó. Különösen akkor, ha azok nem magyar nyelvűek, s nem latin betűvel feljegyzettek. Használva a technikai újításokat a mesterséges intelligencia alkalmazásával is közelíthetünk e kérdéshez, ily módon aknázva ki az információtömeget. Az adatok tömege nagy segítséget jelenthet nemcsak a kutatás, hanem a politikai döntések előkészítésében és a közigazgatás egyes területein is. Bár a mesterséges intelligencia egykor a sci-fi irodalom terméke volt, kutatása és alkalmazása jelenleg a számítástechnika egyik jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és gépi adaptációval is foglalkozik. Olyan tudományággá vált, amely a való élet problémáit próbálja megválaszolni. A mesterséges intelligencia által szabályozott rendszereket ma már széles körben használják a közgazdaságtan és az orvostudomány vagy akár a design területén is.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

Keresztelői, házassági, temetési meghívó- és értesítőlevelek a 16–19. századból II. – „adom atyafiságos kötelességgel értésére kegyelmednek”

A számos genealógiai adatot tartalmazó, ugyanakkor művelődéstörténeti szempontból is érdekes források – a keresztelői, házassági és temetési meghívó- és értesítőlevelek – általános jellemzőivel a tanulmány előző lapszámban megjelent I. része foglalkozott. E közlemény a forrástípusból nyerhető genealógiai adatok – számos példával szemléltetett – részletesebb bemutatására vállalkozik, hiszen leginkább ez kelti fel a családtörténettel foglalkozó kutatók érdeklődését.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

A családtörténet-kutatás forrásai II. – Elbeszélt emlékek

Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adat tartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szem pontjából hasznos lehet. A családtörténet-kutatás sajátos „alapanyagai” a személyes emlékezet forrásai, a naplók, a memoárok (emlékiratok), a különböző célból készült önéletrajzok, de a magán- levelek is. Az említett írott források mellett ide tartozik az oral history, az elbeszélt történelem, a személyes szóbeli emlékezés is. Az egyén emlékei egy sajátos szemszögből, a család közvetlen közeléből mutatják meg a múlt eseményeit a kutató számára. Családtörténeti adatain túl egy ilyen emlékezésből megismerhető, hogy a történelem makroszinten bekövetkezett eseményei miként hatottak a kutatott családra.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai I.

A családtörténet-kutatás forrásai I.

Családtörténet-kutatás forrásai címmel sorozatot indítunk, amely kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adattartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörté net-kutatás szempontjából hasznos lehet. A kiindulópont a keresett adat és a fellelhetőség. Olyan útmutató-sorozatot adunk közre, amely a családtörténet-kutatás módszertanát, a különböző típusú- (és fenntartású) gyűjtemények (levéltár, könyvtár, múzeum) őrizetében lévő és a kutatáshoz felhasználható források legfőbb jellemzőit, valamint az interneten elérhető adatbázisok sorát és használatát is ismerteti tekintet nélkül azok létrehozóira, vagy az őrző intézményekre. E tanulmányok nemcsak haladó kutatókhoz szólnak, de az ajánlott kiadványok és adatbázisok tájékoztatóinak elolvasása, illetve a kutatói rutin megszerzése a kezdő kutatók számára nélkülözhetetlen az eredményes munkához.

bővebben