Vonuló magyar hadifoglyok, 1945.

Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

2024. január
A levéltárakban található információtömeg minél korszerűbb hasznosítása, az adatok strukturált módon való elérésének, ezáltal a kutatási folyamat magas szintű segítésének alapja az iratok megfelelő szintű feldolgozása. Ehhez a kutatott korszaktól és a forrásoktól függően nyelvi, paleográfiai ismeretek is szükségesek, ami sokszor megnehezíti a kutatást. Komoly feladat a feldolgozás akkor is, ha ugyan azonos szerkezetű, viszonylag jól olvasható, közelmúltbeli, viszont nagy tömegben fennmaradt iratok adatairól van szó. Különösen akkor, ha azok nem magyar nyelvűek, s nem latin betűvel feljegyzettek. Használva a technikai újításokat a mesterséges intelligencia alkalmazásával is közelíthetünk e kérdéshez, ily módon aknázva ki az információtömeget. Az adatok tömege nagy segítséget jelenthet nemcsak a kutatás, hanem a politikai döntések előkészítésében és a közigazgatás egyes területein is. Bár a mesterséges intelligencia egykor a sci-fi irodalom terméke volt, kutatása és alkalmazása jelenleg a számítástechnika egyik jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és gépi adaptációval is foglalkozik. Olyan tudományággá vált, amely a való élet problémáit próbálja megválaszolni. A mesterséges intelligencia által szabályozott rendszereket ma már széles körben használják a közgazdaságtan és az orvostudomány vagy akár a design területén is.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A családtörténet-kutatás forrásai IV.

A családtörténet-kutatás forrásai IV.

ÖSSZEÍRÁSOK: ORSZÁGOS ÖSSZEÍRÁSOK – Az anyakönyvekhez hasonlóan nagyon sok embert érintenek a különböző szempontú és célú összeírások, illetve a népszámlálások. E források egyetlen ország adminisztrációjából sem hiányoznak, s meglehetősen régre nyúlik vissza az eredetük. Az összeírások, népszámlálási iratok ismertetése szerteágazó és sokréttű témakör, ezért több részben tesszük közzé a rájuk vonatkozó tudnivalókat. Ezek az iratok a népesség nyilvántartásának különböző szempontú dokumentumai, vannak köztük általános források, amelyek a lakosság valamennyi tagjára vonatkoznak, s olyanok is, amelyek speciális csoportok adatainak rögzítését célozzák. Előnyük, hogy egy helyen, rendszerezetten és koncentráltan tartalmaznak adatokat családokra, személyekre vonatkozóan az adott időszakot illetően.

bővebben
Családi titkaink a pénzintézeti iratokban

Családi titkaink a pénzintézeti iratokban

A levéltárakban őrzött pénzintézeti és biztosítóintézeti iratok értékes kiegészítő forrásai lehetnek a családtörténeti kutatásnak, különösen akkor, ha a kutató az anyakönyvi adatokon túl az ősök vagyoni helyzetére, életmódjára vagy foglalkozására is kíváncsi. Természetesen nem minden család, személy anyaga maradt fenn. Nagyon változó az adatbősége egy-egy, a levéltár őrizetében megmaradt személyi vagy személyzeti anyagnak is.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai III.

A családtörténet-kutatás forrásai III.

CSALÁDTÖRTÉNETI ADATOK AZ EGODOKUMENTUMOKBAN – Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adattartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szempontjából hasznos lehet. Ezúttal a magániratok egy sajátos csoportját, az úgynevezett egodokumentumok főbb típusait tekintjük át családtörténeti szempontból.

bővebben