Hegedűs István

Vonuló magyar hadifoglyok, 1945.

Adatfeldolgozás mesterséges intelligenciával – II. Világháborús hadifogolykartonok a családtörténet-kutatás szolgálatában

2024. január
A levéltárakban található információtömeg minél korszerűbb hasznosítása, az adatok strukturált módon való elérésének, ezáltal a kutatási folyamat magas szintű segítésének alapja az iratok megfelelő szintű feldolgozása. Ehhez a kutatott korszaktól és a forrásoktól függően nyelvi, paleográfiai ismeretek is szükségesek, ami sokszor megnehezíti a kutatást. Komoly feladat a feldolgozás akkor is, ha ugyan azonos szerkezetű, viszonylag jól olvasható, közelmúltbeli, viszont nagy tömegben fennmaradt iratok adatairól van szó. Különösen akkor, ha azok nem magyar nyelvűek, s nem latin betűvel feljegyzettek. Használva a technikai újításokat a mesterséges intelligencia alkalmazásával is közelíthetünk e kérdéshez, ily módon aknázva ki az információtömeget. Az adatok tömege nagy segítséget jelenthet nemcsak a kutatás, hanem a politikai döntések előkészítésében és a közigazgatás egyes területein is. Bár a mesterséges intelligencia egykor a sci-fi irodalom terméke volt, kutatása és alkalmazása jelenleg a számítástechnika egyik jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és gépi adaptációval is foglalkozik. Olyan tudományággá vált, amely a való élet problémáit próbálja megválaszolni. A mesterséges intelligencia által szabályozott rendszereket ma már széles körben használják a közgazdaságtan és az orvostudomány vagy akár a design területén is.
2024/1 | Szakmai műhely
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Családkutatás a debreceni református levéltárban

Családkutatás a debreceni református levéltárban

Szerző: | 2024. július | ,

A hazai református felekezet legnagyobb iratgyűjteményét őrzi a Tiszántúli Református Egyházkerület
Levéltára, amely több mint 1800 iratfolyóméteres állományával a második legnagyobb magyar
egyházi levéltár. A történelem viharai által viszonylag megkímélt anyagai mind a Tiszántúl, mind
a Partium, a Bánság és Kárpátalja családkutatói számára is értékes, felfedezésre váró adatokat
tartalmaznak. A kutatást különösen segíti, hogy hagyományosan – a legnehezebb időkben is – a rendezettség és tisztaság mintaképének tartották a segédletekkel alaposan ellátott levéltárat.

bővebben
Mi a „jó gyakorlat”? Adatbázis, adatkarbantartás és -feldolgozás, -megjelenítés

Mi a „jó gyakorlat”? Adatbázis, adatkarbantartás és -feldolgozás, -megjelenítés

Szerző: | 2024. július | ,

A személyi számítógépek elterjedése –immár jó négy évtizede –forradalmasította az adatok és a szövegek feldolgozását, amely így szinte minden ipari és szellemi tevékenység központi folyamatainak egyikévé vált, nemkülönben a genealógiában. A legnagyobb innováció ezen a területen az anyakönyvek digitalizálása és globálisan elérhetővé tétele az interneten, valamint a korszerű számítógépes adatbázis-kezelő programok alkalmazása a kutatási adatok tárolásárára, feldolgozására.

bővebben
Jászok, kunok a történeti forrásokban

Jászok, kunok a történeti forrásokban

Szerző: | 2024. április | ,

Jászság és a két Kunság nevét napjainkban két vármegye is őrzi, viszont kevéssé ismert, hogy a három történelmi tájegység valamikor egy önálló közigazgatási egységet is alkotott. Bár a történelem viharai igen mostohán bántak vele, a Jászkun kerület írásos emlékei igen gazdag forrásbázisul szolgálnak nemcsak a kiváltságos kerület, de annak településeit vagy akár lakóit kutatók számára. Rövid írásunkban ezen forrásokat kívánjuk röviden, a teljesség igénye nélkül bemutatni, a családkutatók figyelmébe ajánlani.

bővebben