Családfa vázlat egy diszpenzációhoz. Forrás: SzfvPL-No4691-1112-1898

A diszpenzációs iratok forrásértéke

2024. január
Kutatásaink során tapasztalhattuk, hogy egy-egy házasságkötésessel kapcsolatban az egyházi anyakönyv megjegyzés rovatában konkrét iktatószámmal ellátott hivatkozás olvasható az egyházmegyei hatóság valamely engedélyére vonatkozóan. Ennek ismeretében érdemes a területileg illetékes egyházmegyei levéltárban kutatni, megkeresni az ügyszámhoz rendelhető aktát. A diszpenzációs iratok egykor elsődlegesen a házasságkötés egyházjogi érvényességét biztosították; ma pedig bőséges háttér-információt adnak a korabeli cselekményről, a családi kapcsolatokról, nemritkán a házasulandók vagyoni helyzetéről is.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Tanító őseink

Tanító őseink

A tanfelügyelőségi iratok a családtörténet-kutatásban
Talán nem magától értetődő, ha valaki tanügyi hivatalok iratait ajánlja forrásként a családtörténetkutatók figyelmébe, pedig a vármegyei tanfelügyelőségek levéltári anyagai nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akiknek felmenői között alsófokú iskolákban tanító pedagógusok voltak. E hivatalok fondjai ugyanis olyan személyi és munkaügyi iratokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak lehetnek egy-egy pedagógus pályájának alapos feltárására vagy a már meglévő ismeretek kiszélesítésére. Írásunkban példaként a jász-nagykun-szolnok vármegyei iratokra támaszkodunk, előtte azonban áttekintjük a tanfelügyelői hivatalok rövid történetét és a fennmaradt iratok kutatásának lehetőségeit.

bővebben
A görgői és toporci Görgey család története Arnoldtól Artúrig

A görgői és toporci Görgey család története Arnoldtól Artúrig

A Görgey családnév hallatán a művelt olvasónak három személy juthat eszébe: elsősorban Görgei Artúr (1818–1916), az 1848–49-es szabadságharc tábornoka, egy ideig fővezére; szintén Artúrnak keresztelt Görgey Gábor (akinek a tábornok a dédnagybátyja volt), illetve Mikszáth Kálmán A fekete város című regényének főszereplője, Görgey Pál, Szepes megye alispánja – aki azonban nem a Rákóczi-szabadságharc idején élt, amikorra Mikszáth a regény cselekményét tette, hanem jóval korábban, s nem volt a megye alispánja.

bővebben
Pest város régi temetői

Pest város régi temetői

A főváros pesti oldalán ma alapvetően két nagy temetőt ismerünk, a Fiumei úti sírkertet, vagyis a régi Kerepesi úti temetőt és a Rákoskeresztúri Köztemetőt. Természetesen részben léteznek még az 1950-ben a fővároshoz csatolt környező települések temetői is, de ezeket már vagy bezárták, sok esetben fel is számolták, vagy ha működnek is, csak a helyi lakosság temetkezik oda. Bár a két nagy temető közül a Fiumei úti temető már több mint 170 éves, talán érdekes lehet a családtörténeti kutatás során, ha tudjuk, hogy a megnyitása előtt hová temetkeztek a város lakói.

bővebben
Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc és családja

Idősebb komori Bedekovich Lőrinc (1751–1823) a Jászkun kerület első földmérője volt 1779 és 1819 között, sőt a kora újkori magyar földmérés és vízrendezés egyik jelentős személyiségének is tekintehető, aki úttörő munkát végzett a hatalmas kiterjedésű alföldi térségben. Családjának története is fordulatos, sok tanulságot rejt magában. Sorsa és munkássága egyúttal azt is példázza, hogy egy-egy ma már félig-meddig elfeledett létesítmény alkotójáról és családjáról alapos kutatás során számos információ tárható fel.

bővebben