A répceszemerei Szemerey család címere a Soproni Levéltár ablakán

Váratlan felfedezések a kutatásban – Szolgálati elődeimről derült ki, hogy a felmenőim voltak…

2023. október
Aki családkutatásra adja a fejét, és ezen az érdekes és izgalmas területen mozog és keresgél, annak nagyon jó esélye van arra, hogy meglepetések is érik. Felfedezhet akár olyan dolgokat, amelyekről valamiért nem beszélt az egyébként sok mindenről mesélő nagymama. Rábukkanhatunk gyanútlanul például felmenőink elhallgatott gyarlóságaira, de akár olyan információkra is, amelyek büszkeséggel tölthettek volna el bennünket, ha valamiért nem merült volna a feledés homályába.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

A komáromi szekeresgazdák

A komáromi szekeresgazdák

A szekeres gazda kifejezés a régiségben nem a foglalkozás megjelölésére szolgált, hanem többnyire a maga földjén gazdálkodó, módosabb paraszti életmódot folytató rétegre vonatkozott. Komáromi viszonylatban azonban egy városban élő társadalmi réteget neveztek így: a nagyobb földbirtokkal rendelkezőket telkes gazdáknak, míg a kevesebb mint öt katasztrális hold földdel rendelkezőket, vagy más foglalkozást űzőket szekeresgazdáknak nevezték. A köznyelv általánosítva a városban élő nemesek endogám csoportját is egyszerűen szekeresgazdáknak nevezte. A komáromi szekeresgazdák első említése az 1720-as évekből származik, elkülönült közösségként azonban csak az 1750–60-es évektől tekinthetünk rájuk. A szekeresgazda családok többsége ugyanis nemességgel rendelkezett, bár akadt rá példa, hogy hűséges munkásukat, szolgálójukat is „maguk közé emelték” és a családi örökségbe, illetve a gazdák által kiállított komáromi bandériumba is bevették. Ennek következtében beszélhetünk egy rétegből adódó asszimilációs erőről is. Mindezek után feltehetjük a kérdést, kit is tekinthetünk komáromi szekeresgazdának? Egyszerűen megfogalmazva azt a személyt, aki a gazdák díszviseletét használta, illetve a komáromi városi – másnéven gazda – bandérium felvonulásaiban részt vett.

bővebben
„A magyar nábob háza” Kótaj községben

„A magyar nábob háza” Kótaj községben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kótaj község északi részén, a Bánomvára nevű településrészen található az egyik legszebb és egyben legtitokzatosabb kiskastély. A szakirodalom hivatalosan Ibrányi–Fráter-kúriaként tartja számon, a népnyelv azonban egyszerűen csak „Piller-kastély”-nak nevezi. Természetesen mind a két elnevezés helyes, hiszen az épületnek az elmúlt két évszázadban több tulajdonosa is volt: az Ibrányi, Groák, Hatzel, Körmendy, Mandel, Fráter, Jármy, Tahy és Piller családok.

bővebben
Betyárok családfája

Betyárok családfája

Angyal Bandi, az úri betyár
Angyal Bandi legendája több mint két évszázada foglalkoztatja a betyárvilág szerelmeseit. Az első betyárlegény, az úri világgal is dacoló romantikus „hős” személyéről és családjáról tengernyi szép- és szakirodalmi mű lelhető fel, ennek ellenére származásával, családi körülményeivel és még inkább utódaival kapcsolatban annál több a bizonytalanság. Írásunkban az úri betyár családját mutatjuk be, de nem kerüljük meg azt a kérdést sem, hogy élhetnek-e még közöttünk Angyal Bandi ivadékai, valóban voltak-e törvénytelen gyermekei?

bővebben