A seregélyesi Zichy–Hadik-kastély udvari homlokzata, 1902 (Fortepan/Zichy)

A seregélyesi gróf Zichy−Hadik sírkert

2026. április
A családtörténeti kutatások során egy-egy temető fontos információkkal szolgálhat születésről, házasságról, elhalálozásról. Igaz ez a főnemesi sírkertekre is, ahol az említett adatok a sokszor kiterjedt, szövevényes családi kapcsolatok feltárását hatékonyan segíthetik. A sírok címerképeket, kitüntetésekre, tisztségekre vagy az elhalálozás körülményeire utaló információkat is hordozhatnak, de van példa az elhunyt életére utaló díszek, domborművek, szobrok esetenként szimbolikus, máskor a valóságra erőteljesebben utaló jelenlétére is. A síremlékek, családi sírkertek kialakítása, a síremlékek elhelyezkedése és azok külső jegyei, stílusa sokat elárul az azt kialakító családról is. A rideg síremlékek egykori életekről, tragédiákról tájékoztatják az utókort, miként a Zichy, majd a Hadik család által használt seregélyesi temető esetében.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Egy 1848-as honvéd őrnagy öröksége Amerikában: a Baróthy család története

Az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat az Amerikába kivándorolt magyaroknak állít emléket. Egy különleges családtörténeti gyűjtemény, amely a magyar kivándorlók és leszármazottaik sorsán keresztül mutatja be a magyarok amerikai emigrációját és ennek generációkon átívelő hatásait. A sorozat első kötete mutatta be Baróthy László őrnagy és családja rendkívül kalandos történetét, amely a megjelenés óta a leszármazottakhoz is eljutott és számos, korábban ismeretlen részlettel gazdagodott.

bővebben
Spirálfüzetekbe zárt Európa

Spirálfüzetekbe zárt Európa

ÚTINAPLÓK A CSALÁDI ARCHÍVUMBÓL – LEVÉLTÁRI FORRÁSELEMZÉS A SZEMÉLYES HAGYATÉK TÜKRÉBEN A családtörténeti kutatások során a hivatalos források gyakran csak a múlt vázát adják, a valódi tartalmat a személyes hagyatékok, azon belül is az egodokumentumok biztosítják. Jelen írás egy levéltáros szemével mutatja be egy 1962 és 1979 között keletkezett útinapló-sorozat forrásértékét. A primer források elemzésén keresztül feltárul, miként egészítheti ki a szubjektív narratíva az anyakönyvi adatokat, hogyan rekonstruálható egy egyéni kapcsolati háló, és miként válik egy hétköznapi spirálfüzet a mikrotörténeti kutatás és a családi emlékezet értékes dokumentumává.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai III.

A családtörténet-kutatás forrásai III.

CSALÁDTÖRTÉNETI ADATOK AZ EGODOKUMENTUMOKBAN – Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adattartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szempontjából hasznos lehet. Ezúttal a magániratok egy sajátos csoportját, az úgynevezett egodokumentumok főbb típusait tekintjük át családtörténeti szempontból.

bővebben