A simontornyai vár rekonstrukciós képe a 15. században

A Garai család nádori ága II. rész (1433–1481)

2026. április
Előző írásunkban a Garai család történetét ifjabb Miklós nádor 1433-as haláláig tekintettük át. A folytatásban pedig két generáció három képviselőjének, legifjabb Miklósnak, Lászlónak és Jóbnak az életéből emelünk ki epizódokat. Bár Garai László a legközelebbről volt alakítója a politikai eseményeknek, nevesített karaktert sem kapott a közelmúltban vetített Hunyadi filmsorozatban.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Spirálfüzetekbe zárt Európa

Spirálfüzetekbe zárt Európa

ÚTINAPLÓK A CSALÁDI ARCHÍVUMBÓL – LEVÉLTÁRI FORRÁSELEMZÉS A SZEMÉLYES HAGYATÉK TÜKRÉBEN A családtörténeti kutatások során a hivatalos források gyakran csak a múlt vázát adják, a valódi tartalmat a személyes hagyatékok, azon belül is az egodokumentumok biztosítják. Jelen írás egy levéltáros szemével mutatja be egy 1962 és 1979 között keletkezett útinapló-sorozat forrásértékét. A primer források elemzésén keresztül feltárul, miként egészítheti ki a szubjektív narratíva az anyakönyvi adatokat, hogyan rekonstruálható egy egyéni kapcsolati háló, és miként válik egy hétköznapi spirálfüzet a mikrotörténeti kutatás és a családi emlékezet értékes dokumentumává.

bővebben
A családtörténet-kutatás forrásai III.

A családtörténet-kutatás forrásai III.

CSALÁDTÖRTÉNETI ADATOK AZ EGODOKUMENTUMOKBAN – Családtörténet-kutatás forrásai című sorozatunk a kutatói nézőpontokat szem előtt tartva, az adattartalmak fellelhetőségére koncentrálva mutatja be mindazt, ami a családtörténet-kutatás szempontjából hasznos lehet. Ezúttal a magániratok egy sajátos csoportját, az úgynevezett egodokumentumok főbb típusait tekintjük át családtörténeti szempontból.

bővebben
Egészségügyi dokumentáció a családkutatás szolgálatában

Egészségügyi dokumentáció a családkutatás szolgálatában

A családtörténet-kutatásban számos olyan forrástípus van, amely akkor kerül előtérbe, amikor a kutató már túl van az alapvető iratok áttanulmányozásán, pedig közülük több olyat is ismerünk, amelyek esetenként akár a hiányzó anyakönyvi adatok pótlására is alkalmasak. Ilyenek az egészségügyi dokumentumok is, amelyek az említett hasznosságon túl új megvilágításba helyezhetik egy család történetét, lendületet adva ezáltal a kutatásnak. Tanulmányunk ismerteti e forráscsoport jellegzetességeit, típusait, adattartalmait, fennmaradásuk esélyét, valamint a kutatást szabályozó jogszabályokat. Elsősorban Budapest Főváros Levéltára (BFL) gyűjteményére alapozva tekinti át az egészségügyi iratok világát kitekintést adva más intézmények iratanyagára is.

bővebben