Előző számunkban megjelent Betyárok családfája cikkünk után folytatjuk a betyárokról szóló sorozatunkat. Lesz Éva tanulmányának elején összefoglalja a magyar betyárvilág történetét, tisztázza a tévhiteket, majd bemutatja az egyik betyártűzfészekben, a somogyi erdőségben rejtőzők életét. A szerző levéltári iratokkal bemutatja a kitaszítottakká váltak kegyetlenkedését, amely a 19. század második felére mély társadalmi feszültséget okozott, s nem maradhat kétség a betyárság felszámolásának szükségességéről.
A következő cikkünk szerzője, Nagy Balázs Vince a híres bakonyi betyár, Milfajt Ferkó halálba vezető életútját levéltári kutatásainak alapján mutatja be. E két cikk egymást megerősítve és kiegészítve rántja le a leplet a betyárvilág romantikájáról.
Szekeresgazdáknak nevezték a komáromi városi törpebirtokos nemeseket, amely nem foglalkozást, hanem egy társadalmi csoportot jelentett, leginkább azokét, akik díszruháikban a rendszeresen megtartott városi bandériumi felvonulásokon részt vettek. Lengyel Ákos tudományos alapossággal foglalja össze és mutatja be ezt a különleges társadalmi réteget. A komáromi szekeresgazdák fontos szerepet töltöttek be a dunai hajóvontatásában, a fakereskedelemben és a kertészet művelésében.
A Szakmai műhely rovatunkban Kárpáti Miklós Nyomozás egy titokzatos Rédey gróf ügyében című módszertani tanulmánya olvasható. A szerző eredetileg a Fejér vármegyei Velence egykori, a II. világháborúban elpusztult kastélya történetét szerette volna feldolgozni, s kutatása közben a tulajdonos személyére terelődött figyelme. A szerző bravúrosan használja mindazokat a forrásokat: anyakönyvek, gyászjelentések, nemességi és birtokiratok, korabeli szakirodalom és sajtó, amelyek feldolgozásával eljut a „titokzatos gróf” valódi személyének kilétéhez, s végül a rejtély megoldásához.
A Házasságkötéshez szükséges tanúsítványok című sorozatunkhoz ezúttal is a nagyszalontai református anyakönyvből emeltünk ki egy, a cigányság társadalmi helyzetét, szokásait, megítélésüket, asszimilációs törekvéseit, letelepedési igyekezetüket megvilágító 18. század végi bejegyzést.
Szemle rovatunk három cikket tartalmaz, két könyvismertetést és egy amerikai családtörténész nemrég, az Amerikai Egyesült Államokban megjelent, a saját családtörténetének kutatása közben felmerült gondolatainak magyar nyelvű fordítását.
Az első könyvismertetés az Abaúj vármegyei nemesség 1427 és 1789 közötti történetét feldolgozó, Kassán megjelenő kötetéről szól, a másik pedig Botlik József monográfiája a délvidéki népirtás 1944 és 1948 közötti történetéről, amely az egykori Jugoszlávia nemzetiségi eloszlását, a magyarság demográfiáját gyökeresen megváltoztatta, s a Délvidéken élt családok tízezrei tűntek el.
Botos Katalin olvasói levelében bemutatja levéltári dokumentumok feldolgozásával és személyes emlékek, különösen a II. világháború és az 1956. évi forradalom eseményeinek felidézésével, saját családja történetét.
Végül örömmel tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy Kovács Eleonóra lapunk főszerkesztő-helyettese március 17-én summa cum laude eredménnyel megvédte a Grófnő, színésznő és írónő az élet színpadán. Apraxin Júlia pályája 1830–1903 című doktori disszertációját. Értekezését hamarosan lapunk hasábjain is bemutatjuk. Gratulálunk!
főszerkesztő
