Szekeresgazda bandérium Komáromban (A szerző gyűjteményéből)

A komáromi szekeresgazdák

2025. április
A szekeres gazda kifejezés a régiségben nem a foglalkozás megjelölésére szolgált, hanem többnyire a maga földjén gazdálkodó, módosabb paraszti életmódot folytató rétegre vonatkozott. Komáromi viszonylatban azonban egy városban élő társadalmi réteget neveztek így: a nagyobb földbirtokkal rendelkezőket telkes gazdáknak, míg a kevesebb mint öt katasztrális hold földdel rendelkezőket, vagy más foglalkozást űzőket szekeresgazdáknak nevezték. A köznyelv általánosítva a városban élő nemesek endogám csoportját is egyszerűen szekeresgazdáknak nevezte. A komáromi szekeresgazdák első említése az 1720-as évekből származik, elkülönült közösségként azonban csak az 1750–60-es évektől tekinthetünk rájuk. A szekeresgazda családok többsége ugyanis nemességgel rendelkezett, bár akadt rá példa, hogy hűséges munkásukat, szolgálójukat is „maguk közé emelték” és a családi örökségbe, illetve a gazdák által kiállított komáromi bandériumba is bevették. Ennek következtében beszélhetünk egy rétegből adódó asszimilációs erőről is. Mindezek után feltehetjük a kérdést, kit is tekinthetünk komáromi szekeresgazdának? Egyszerűen megfogalmazva azt a személyt, aki a gazdák díszviseletét használta, illetve a komáromi városi – másnéven gazda – bandérium felvonulásaiban részt vett.
A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. Kérjük . Még nem előfizető? Csatlakozzon hozzánk!
Családfa Kiadó logó

További

További cikkek:

Egy család tíz katonafia az első világháborúban

Egy család tíz katonafia az első világháborúban

Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek szeretteitek körében!” – hangzott II. Vilmos német császár híres mondata 1914 nyarán, az első világháború kirobbanásakor. Azt azonban sem ő, sem mások nem sejthették, hogy erre csupán négy évvel később kerülhet sor, amikor 1918. november 11-én Németország már vesztes nagyhatalomként írta alá a tűzszüneti szerződést. A villámháborúként induló konfliktus az évek alatt megannyi szenvedést hozott Európának, s benne az Osztrák– Magyar Monarchia népeinek. A világháború hatalmas, évtizedekig tartó traumát okozott a magyar társadalom egésze számára. Nem volt család Magyarországon, amelyet ne érintett volna valamely formában a nagy háború – így volt ez a dunántúli Holmár család esetében is.

bővebben
Mazochizmus, pandémia és a Rolling Stones – Marianne Faithfull magyarországi felmenői

Mazochizmus, pandémia és a Rolling Stones – Marianne Faithfull magyarországi felmenői

Megszokhattuk már, hogy külföldi hírességek felmenői vagy rokonai között is nem egyszer híres embereket találunk. Így van ez a néhány hónapja elhunyt brit énekes-színész, Marianne Faithfull esetében is, akinek anyai ági ősei az egykori Osztrák–Magyar Monarchia, részben a Magyar Királyság területéről származtak. Marianne Faithfull 1946-ban született a londoni Hampsteadben. Apja, Robert Glynn Faithfull (1912–1998) brit hírszerző tiszt és az olasz irodalom professzora volt, míg édesanyja a budapesti születésű Eva Sacher-Masoch (1912–1991). Bár Eva családja alapvetően nem Magyarországon élt, mind apai, mind anyai ágon magyar felmenőkkel is rendelkezett.

bővebben
Honnan emelkedett fel a holló? – Röviden Hunyadi eredetéről

Honnan emelkedett fel a holló? – Röviden Hunyadi eredetéről

Generációmból talán nem én vagyok az egyetlen, akinek gyermekkorában az egyik első találkozása a magyar történelemmel a Mondák a magyar történelemből c. animációs játékfilmsorozat volt. Ez 1986 és 1988 között két évadban, tizenhárom részben dolgozta fel Jankovics Marcell forgatókönyve alapján és rendezésében a magyar történelem leghíresebb mondáit, legendáit. A korábbi évszázadokban a tűz körül elmesélt történeteket gyermeki jómagam a sátoraljaújhelyi Városi Könyvtárból kölcsönzött videókazettákból ismertem meg. A tizenegyedik rész a Jankula címet kapta, amely Hunyadi János származásának történetét mesélte el Heltai Gáspár (†1574) krónikája alapján.

bővebben