Családok a Hortobágyon

Az alábbi írás egy háborús sérülései miatt lebontott, majd elfeledett velencei épület, a Rédey-kastély történetét járja körül. Az egykori tulajdonos (és talán építtető), Rédey Richárd családi hátterének, életrajzának eredetileg csak kisebb szerepet szántunk, de a kutatás egy idő után valóságos családtörténeti nyomozássá vált, a mozaikkockák helyrerakásához újabb és újabb forrásokat kellett segítségül hívni. Talán nem lesz érdektelen olvasmány azoknak, akik hasonlóan nagy fába vágják a fejszéjüket. Nem mellesleg jól példázza a hely- és a családtörténet mindkét terület számára hasznos összekapcsolódását.

Volt olyan időszak, amikor bizonyos származású, jogállású emberek házasodása hatósági engedélyhez volt kötött. Cigány származású emberek esketéséhez például a mi esetünkben főszolgabírói engedély is szükséges volt. Példánk – sorozatba illően – a nagyszalontai református anyakönyvek átvizsgálásakor került napvilágra.

A KORA ÚJKORI VÉGRENDELETEK A CSALÁDTÖRTÉNETI KUTATÁSOK SZOLGÁLATÁBAN – Előző lapszámunkban e közlemény első része áttekintést adott a magyarországi végrendelet-kutatásnak a kora újkorra vonatkozó legfontosabb eredményeiről, valamint arról, hogy hol és hogyan érhetők el e források, kb. mennyi készült, illetve mennyi maradt fenn belőlük. Szó esett a kutatási lehetőségeket korlátozó tényezőkről is, köztük a családnevek használatának problémáiról is. A szerző korábbi kutatásaiból, győri végrendeletek segítségül hívásával olvashattunk példákat egy-egy elemzett jelenségre. Közleményünk második részében a végrendeletek családtörténeti szempontból történő hasznosíthatóságáról esik szó bővebben.