Állami anyakönyvek kutatása a levéltárban – Jogszabályi környezet és problématérkép

A családtörténet-kutatást sok más tudomány segíti, így például a nyelvészet, azon belül is a névtan. A családok által viselt családnevek és az egyének keresztnevei sem puszta véletlenek folytán születnek, sok esetben magukban hordozzák a család múltját és hagyományát, legyen az akár vallási eredetű, akár a foglalkozással összefüggő. Ízelítőül a mesterségeknek a családnevekben való tükröződésével
foglalkozunk.

A székesfehérvári püspökség a veszprémi egyházmegye területéből kihasítva a Dunántúl északkeleti részén 1777-ben jött létre. A csaknem 250 éves püspökség levéltára azonban korábban keletkezett iratanyagokat is őriz: így az egykori székesfehérvári társaskáptalan 18. századi gazdasági iratait; az első püspök által Veszprémből elhozott, a területre vonatkozó vizitációkat, jövedelem- és lélekösszeírásokat. Újabban a folyamatosan zajló plébániai iratmentések során is kerülnek őrizetükbe barokk kori források, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött az eredeti plébániai anyakönyvek digitalizálása a püspöki hivatal anyagában őrzött anyakönyvi másolatokkal együtt.

Az alábbi írás egy háborús sérülései miatt lebontott, majd elfeledett velencei épület, a Rédey-kastély történetét járja körül. Az egykori tulajdonos (és talán építtető), Rédey Richárd családi hátterének, életrajzának eredetileg csak kisebb szerepet szántunk, de a kutatás egy idő után valóságos családtörténeti nyomozássá vált, a mozaikkockák helyrerakásához újabb és újabb forrásokat kellett segítségül hívni. Talán nem lesz érdektelen olvasmány azoknak, akik hasonlóan nagy fába vágják a fejszéjüket. Nem mellesleg jól példázza a hely- és a családtörténet mindkét terület számára hasznos összekapcsolódását.